Budapest, 2006. (29. évfolyam)
10. szám október - Kirschner Péter: Selyemúttörök
34 BUDAPEST Civiliáda Selyemúttörők SZÖVEG: Kirschner Péter FOTÓ: Sebestyén László ——mSm & •••»« ••«• A kínaiak jelenléte Magyarországon, különösen Budapesten egyre többször ad beszédtémát. Az olcsó távol-keleti ruházati termékek, a kevésbé jó minőségű koppintott műszaki cikkek és a bóvlidömping az alacsonyabb jövedelműek életét könnyíti meg. A szociológusok az utóbbi időben kezdték vizsgálni az itt élő kínaiak helyzetét, a közösség belső életét. A gazdasági élet hírei, a pekingi olimpia előkészületei, néha a katasztrófákról érkező tudósítások kiváltanak némi általános kíváncsiságot. De még ma is elenyésző kisebbség azok köre, akik az ország kultúrája, történelme iránt intenzíven érdeklődnek Magyarországon. Ok alkotják a Budapesten működő Magyar-Kínai Baráti Társaságot. 1959-65 közöli már egyszer létezett egy hasonló szervezet, amelyet a politikai akarat hozott létre, és amely aztán ugyanígy a pillanatnyi politikai érdekek miatt szűnt meg. 1988-ban a Kínával foglalkozó szakemberek, egyetemi oktatók, diákok elérkezettnek látták az időt a társaság újjászervezésére. Mészáros Klára közgazdász-kutató, a Magyar-Kínai Baráti Társaság elnöke, visszatekintve az azóta eltelt tizennyolc évre, úgy summázza emlékeit, hogy az eredeti célok alig változtak. Testközelben élnek velünk egy városban nagy számban kínaiak, legtöbbünk mégis valami titokzatos, egzotikus néphez tartozónak tekinti őket, és tele vagyunk előítéletekkel. Szerinte a hatóságokra is jellemző egyféle távolságtartás, ami egyik oldalról sem erősíti a bizalmat. Feladatunk — nyomatékosítja az elnök asszony -. hogy segítsünk reálisabb képet kialakítani a mai Kínáról, a kínaiakról. Nem egyszerűen a világ legnépesebb országáról. legdinamikusabb gazdaságáról van szó, hanem olyan több évezredes kultúráról. amelynek értékei felbecsülhetetlenek. A Budapestre folyamatosan érkező kínai kereskedők, vállalkozók kezdetben egyedül a társaság kínaiul jól beszélő tagjainak segítségét vehették igénybe ügyeik intézéséhez. A jószolgálati tevékenység keretében azóta is próbálják erősíteni az itt élők iránti bizalmat — nem igazán átütő sikerrel. Az idegenekkel szembeni ellenszenv a közelmúltban még a magyar-kínai barátságot is kikezdte, nyilatkozatban fordultak a nyilvánossághoz, hivatkozva István, az államalapító király közismert intelmeire. Pedig a társaságot összetartó motivációkban kevés szerepe volt a politikának. A közel két évtizedes működés alatt több száz előadást, zenei- és táncbemutatót, kiállítást és más programot szerveztek a kínai irodalomról, történelemről, kultúráról, szokásokról, életmódról, a tájakról, városokról, a távoli s kontinensnyi országban élő közel száz nemzetiségről. Havonta megjelenő hírleveleik nem csupán saját programjaikat hirdetik: tájékoztatnak minden olyan eseményről, ahol Budapesten ezzel a számunkra persze egzotikus kultúrával találkozni, ismerkedni lehet. A kínálat egyre gazdagabb; filmhét, táncegyüttesek, a pekingi opera, az ide látogató kínai gyerekek fellépése, harcművészeti bemutatók, képzőművészeti kiállítások segítik az ismerkedést. Kína messze van. Nem mindennapos lehetőség odautazni. A Magyar-Kínai Baráti Társaság sem élvez külön előnyöket, talán csak vezetőik helyismerete, nyelvtudása ad valami pluszt. Mégis minden évben szerveznek utakat, amelyeken a turisták által kevésbé látogatott helyeket is felkeresik. Úti beszámolóik gyakran igazi felfedezésnek tűnnek. Amit a legfontosabbnak tartanak, hogy látogatásaik során Magyarors hírt vigyenek. Virág Dénesné, a társaság tilkára az utazások fő szervezője minden alkalommal meglepődik, hogy Kínában milyen sokan ismerik a magyarokat. Nem tévesztenek össze bennünket más népekkel, számon tartják ázsiai eredetünket; korábbi sikereinket és Petőfi Sándort... A kapcsolatok építését, az egymás iránti érdeklődést és nyitottságot gyermekkorban lehet megalapozni. Ezért fordítanak nagy figyelmet a Kínai Népköztársaság által is támogatott gyermek csereprogramokra. Ahogyan növekszik a kínai jelenlét Budapesten, ugyanúgy erősödik az érdeklődés a Kínában kínálkozó befektetési lehetőségek iránt. Mészáros Klára kezdeményezésére külön útmutatót készítettek vállalkozók, gazdasági szakemberek számára, hogy a gazdasági megtelepülésre vállalkozók kiismerjék magukat ebben a valóban más kultúrájú országban. Közeledik a pekingi olimpia éve, e erre az egész világ odafigyel. A Magyar-Kínai Baráti Társaság is nagyobb érdeklődésre, aktivitásra számít. Most is kétszáz fölött van a taglétszám, de véleményük szerint sokkal többen használhatnák ki a Magyarország iránti tiszteletet, ha jobban ismernék Kínát, a kínai embereket. A 21. századi Selyemutat mindkét irányból építeni kell! A Magyar-Kínai Baráti Társaság címe: 1062 Budapest, Bajza u. 54.
