Budapest, 2006. (29. évfolyam)

10. szám október - Szemere Katalin: A Pesthez legközelebbi vidéki színház

427 BUDAPEST Közgyűjteményben ez az egyetlen felvétel maradt fenn a Múzeum körút 31. és 33.-as számú - az 1944-1945-ös ostrom során lerombolt - házakról. Kossuth Lajos temetése napján készült. Kun S. antikváriuma, negyedszázad múltán, a jobboldali épület utcaszintjén állt, a mai posta helyén. anyakönyvi hivatalában tisztviselőskö­dik, mindössze ennyi derült ki róla ed­dig, ezért remélhetem csupán, hogy ön-A Pesthez legközelebbi vidéki színház SZABADSÁGHEGY. Gáli József azonos című drámája alapján készült Darvasi László­művel ünnepli a József Attila Színház alapításának jubileumi, ötvenedik évfordulóját. maga, családja és embertársai örömére hosszú életű volt ezen a földön. Keres­tem és megtaláltam viszont Kun S. an­tikváriust. Üzlete Körmendy Ferenc — szerencsénkre épp 1921-ben megjeleni - budapesti Cégmutatója szerint (398. p.) a Múzeum körút 31. alall vett és adott. Az épületet a második világhábo­rúban bombatalálat érte, ma az az 1970-es évtizedben emelt modern ház áll a helyén, amelynek utcaszintjén a jelleg­zetesen szocialista térélményt adó posta található. Cégét a mutató szerint 1912-ben alapította, ám az említés idején már a fia?, fivére?: Kun Dániel vezette azt. Egyebet nem találtam róla sem a szakma évkönyveiben, sem régi és tekintélyes lapjában, a Corvinában. Remélhetem csupán, hogy Zalaszentgyörgyvölgyi Sza­lay Ambrus által akkurátus ártatlanság­gal megemlített zsidósága ellenére, s önmaga, családja és embertársai örömé­re hosszú életű volt ezen a földön. Mit mondhatok még? Elmondom, hogy a levél írója által amúgy pontatla­nul idézett Magyar Hiszekegy költője, Papp-Váry Elemérné a Vendég című re­mek lap 1923. december t-i számának közlése szerint (5. p.) meghalt. Most pedig, ha megengedik, márga­szín aszút töltök magamnak, és üldögé­lek mellette egy darabig. SZÖVEG: Szemere Katalin FOTÓ: Sebestyén László ez a neve a formációnak — 1955-ben játszóhely nélküli „utazó társulat" — Szendrő JőzseJ igazgatásával. Ezzel a csapattal nemcsak a peremkerületek közönségét célozták meg, de munkát Az angyalföldi teátrumot azért hozták létre az ötvenes évek közepén, hogy a főváros külső munkáskerületeit színvona­las prózával, zenés vígjátékkal, operettel lássa el. Mint a megnyitás környékén írták, megalapítása nagy segítséget jelentett a kultúrotthonoknak a színvo­naltalan vegyes műsorok szervezői és a műsorigazgatók elleni harcban. A József Attila Színház — még nem

Next

/
Thumbnails
Contents