Budapest, 2006. (29. évfolyam)

10. szám október - Csordás Lajos: A szockultúra fellegvára a plázakorszakban

21 BUDAPEST lent zsebkönyv. A könyvtár 1949-ben hétezer kötettel nyitott, s 1956-ra már húszezer kötetesre gyarapodott. A ..minden kulturális igényt kielégítő" berendezés egyébként két zongora, két világvevő rádió, egy lemezjátszó és egy táskagramofon volt. ám az ötvenes évek közepétől már televíziók is. A házban kiállítások nyíltak, hatszáz fős premiermozi gépei vetítettek, színházi előadások zajlottak, főleg a könnyebb hangvételű szórakozás jegyében. Járt itt akkoriban Karády Katalin, Kazal László, Lantos Olivér, Gázon Gyula, Bánki Vilma, a Latabár- testvérek, Tu ray Ida, Kabos László. A színművek és filmek azonban az ideológiai nevelést is szolgálták. A házi színjátszók például előadták Makarenko Igor és társai című művét. A legsikeresebbek Scserbacsov Dohányon vett kapitányával voltak, a darabot tizenháromszor játszották el. Ismeretterjesztő programokat szerveztek, természettudományi és technikuskör, valamint képzőművészeti, tánc, irodalmi, sport- és dekorációs szakkör működött. A tetőn csillagászati bemutatókat tartottak az ifjúság nagy örömére. Az angyalföldi vagányok a boxklubban és a birkózókörben vezethették le energiáikat. A kevésbé harciasak sakkkörbe jártak, repülőmodelleztek vagy pingpongoztak. A művelődési ház — így mondták, és tulajdonképpen joggal — a szocialista kultúra fellegvára volt. Űzetni, szakszervezeti együttesek, falusi kultúrcsoportok léptek itt fel rendszeresen. A Bőripari Szakszervezet kórusa, a Mauthner Bőrgyár zenekara, a Deszki Gépállomás délszláv együttese. Igazgatónak először Osvári László vasesztergályost nevezték ki. Öt 1956-ig még öten követték ezen a bizalmi poszton, a gyakori váltásnak azonban főleg szakmai okai voltak, a művelődésszervezői szakértelem hiánya miatt váltak szükségessé. Ötvenhatra Rákosi neve már vállalhatatlan. Már 1956 nyarán József Attiláét írták a homlokzatra. A hatvanas évek elején a látogatottság erősen visszaesett, főleg a rádió, a tévézés terjedése és a mozi utánjátszóvá válása miatt. Simándi József'bábművész igazgató, aki 1961 és 1972 között irányította a házat, további társadalmi igényeket keresve új foglalkozásokat indítói!. Például angol és német nyelvtanfolyamokat. Megszervezte a Fiatal írók Fórumát, itt mutatkozott be többek Műsort ad a Zeneóvoda (1961) között Csukás István, Moldova György, Simon István. A hatvanas évek végétől a szakkörök már nem ingyenesek, anyagköltséget kell fizetni. Ennek ellenére több mint kétszázan jártak festeni, szobrászkodni, fotózni, ötvösséget tanulni, kerámiázni. Ritkultak, de nem maradtak el a polilikai, ideológiai rendezvények sem: például a Vietnámmal szolidaritást vállaló estek. Ezek egyikének vendége volt például az angyalföldi kötődésű Vámosi János és Zárai Márta. Új mozgásművészeti klubok is indultak ekkor: hódított a jazzbalett és a pantomim. A ház 1968-tól kulturális központként működött. azaz „akcióterülete" a falakon túlra is kiterjedt. A következő igazgató, Pardi Sándorné idejében, 1972 és 1984 között tovább erősödött a kisközösségi tevékenység, s szépült az épület, például 1984-ben egy megújított színházteremmel. Olyan klubok, csoportok jöttek létre, mint az MZ Motoros Klub, a feltalálókat verbuváló Alkotók Klubja, vagy az 1976-ban alapított és máig aktívan működő Moholy-Nagy László Képző- és Iparművészeti Stúdió. A nyolcvanas évekre már több mint ötven kisközösség tevékenykedett a házban. Az évtized végére olyanok is, mini a Keresztény Köny-Még Bambi is kapható forrás: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény