Budapest, 2006. (29. évfolyam)

10. szám október - Csordás Lajos: A szockultúra fellegvára a plázakorszakban

22 BUDAPEST nyűzenei Klub - félreérthetetlenül jelezve, hogy a József Attila Mííveló'dési Központ immár nem csak a szocialista kultúra fellegvára. A rendszerváltás üzleti meggondolásokra alapozta a működést. Helyiségeinek egy részét bérletbe kínálták. Még a bejárat előtti oszlopsor közeit is beépítették, és kiadták irodáknak. Angyalföld megszűnt munkáskerület lenni, új feladatok adódtak. Például a környékbeli munkanélkülieknek (a bezárt angyalföldi nagyüzemek egykori munkásainak) átképzését kellett és lehetett megszervezni. A fiatalok jelentős része ma már nem a szakkörökön, hanem a plázákban tölti szabad idejét. Már csak ezért is: eljött az idő, hogy a ház átessen egy totális modernizáláson, s technikájában, minőségében is versenyképes lehessen a plázakorszakban. Ez az átalakítás történt meg az elmúlt egy évben, s most, október első napjaiban egy minden jegye szerint 21. századinak minősíthető kultúrközpontot vehettek újra birtokba az angyalföldiek. A ház előtti József Attila teret az önkormányzat rendezte: ide illő kő virágládákat készíttetett, parkolóhelyeket alakított ki. Kivágták ugyan a művelődési ház elől az ott állt két vén akácfát, de helyükre gömbakácok kerülnek. A felújítás során kibontották a bejárat előtt húzódó oszlopsort, így ismét érvényesülhet az eredeti épülethomlokzat esztétikai rendje. Mintha új lenne, tisztán ragyog a téglafelület. Üvegajtókon lépünk az aulába. Hajdan koncertek táncrendezvények helyszíne. Most beépítettek a háromszáz négyzetméteres térbe még két vaskos oszlopot, s ezzel az aula belső tágassága, átláthatósága csökkent, koncertekre valószínűleg nem lesz alkalmas. Az újabb oszlopokra a megnőtt terhelés miatt volt szükség: az emeleten lévő, nagy belmagasságú tánctermet ugyanis kétszintűvé alakították. A korszerű berendezés része a mennyezetre szerelt hatalmas tejüveg „doboz", falaira belülről projektorok vetítik majd a színházteremben zajló rendezvényeket, ha oda netán nem férnének be az érdeklődők. Az aula bal oldalán kapott helyet az információs pult, a biztonsági terem, ide küld képet a ház tizenhat térfigyelő kamerája. Jobb oldalra került a büfé, mögötte a félemeleten a dohányzó, a társalgó és a Moholy-Nagy Stúdió leendő kiállítótermei. Ha pedig valaki se jobbra, se balra nem tér az aulában, az a színházterembe jut. Itt kell elmondani, hogy a művelődési ház két főépülettagból, a József Attila térre néző főépületből és a hátulról hozzátoldott színháztermi szárnyból áll. Utóbbi a felújításig szorosan a főépülethez tapadt, most már nem. A két épületet hasadékszerű köz, úgynevezett légfolvosó vagy páció választja el egymástól, melyen faburkolatú, összekötő hidak feszülnek át mindhárom szinten. Akármelyik hídon állva beláthatjuk a teret, a pincétől a napfénytetőig. Átvágták ugyanis a korábbi pincefödémet is, s ezzel bevonták a ház életébe a legalsó szintet. Oda került a ruhatár, a tűzzománc- és kerámia műhely. A színházterem kicsit keskenyebb és hosszabb, mint régen volt. Most háromszázhetven férőhelyes. Régi, lejtős nézőtere síkpadlós lett. A székek egyébként nem rögzítettek, összeszedhetők, kivihetők, a helyiség bálteremmé alakítható. Egyes részei le is választhatóak. Téglaszínűre festett falfelülete dobozszerű hangfogókkal tagolt. A régi színpadból megőrizték az emelőszerkezetet, de digitális vezérlésűvé alakították. Van tolmácsfülke is. A teremből egyébként a színpaddal ellentétes oldalon kisétálhatunk a belső kertbe. Az első emelet most is a mozgásprogramok szintje. A korábbi, nagy belmagasságú táncterem födémmel osztott alsó felén, vagyis az első emeleten tükrös, korlátos stúdiók működnek majd, fönt pedig oktatási célokat szolgáló helyiségeket alakítottak ki. A legérdekesebb újdonság, hogy a tánctermek folyosóira falba süllyesztett boxokal, négyszemélyes ülőfülkéket terveztek. Trapézszerű vonalvezetésük a hatvanas éveket idézi. Ezek a kuckók a próbák utáni társalgásokhoz, gyerekprogramokhoz is teret kínálnak. A főépület legfelső emeletén néhány kézműves helyiség sorakozik: az egyik a virágkötő szakköré, a másik rajzterem, a harmadik pedig a házi dekorációkészítők szobája. A színház fölött jutott hely egy nagyobb jazzklubnak: gyönyörű tetőtéri helyiség, egyik oldalán üvegfallal, mely egy zárt tetőkertre nyílik. Ebbe a felső kertbe nyáron gyerekprogramokat, irodalmi esteket is ki lehet hozni. Ide, a színház tetejére költözik a TV 13 stúdiója. A házat már a hivatalos megnyitás előtt belakta az élet. Itt tartották a kerületi választási bizottságok eskütételét, az AJAMK munkatársai itt készültek a Szent Mihály napi búcsúra, ez az év legnagyobb rendezvénye. Újraindult Ottó bácsi társastánc-tanfolyama is. Koltai Ottó elmúlt nyolcvan éves. Már a ház megnyitásakor, 1949-ben táncot és illemtant tanított. Aztán itt van a Gyertyafénykeringő Klub: nyugdíjasoknak szervez vasárnaponként táncesteket, örökzöld zenékre. Továbbra is nagyon erősek a kisközösségek. Nemcsak a helyhez kötődnek az ide járók - mondja Völgyesi Károly közművelődési igazgatóhelyettes —, hanem emberekhez, tanárokhoz, egymással találkozni jönnek. S ezért van remény és esély arra, hogy az élet kitartó s alkalmas tere lesz még hosszú évekig, évtizedekig a József Attila.