Budapest, 2006. (29. évfolyam)

10. szám október - Buza Péter: Ötvenhatban szabadultak

8 BUDAPEST mú munkatábor feladata — az egyik legnagyobb volt az országban, átlagosan közel kétezren robotoltak itt - a Balatonnagybereki Állami Gazdaság felépítése, a mocsaras Berek lecsapolása, a szántóföldi kultúrák megalapozása volt. A KOMI 20. számú mezőgazdasági trösztje Dunaföldváron dolgozott. Működtek munkatáborok Komlón is (ezekről nem tudjuk, milyen számot viseltek), s ebben a keretben építették fel a rabok Recsket — hogy aztán a bányában is dolgozzanak —, a pápai katonai repülőteret, Kistarcsa barakkjait, dolgoztak a kömisek az oroszlányi bányában (ott ezerkétszázán), Tiszapalkonyán. Edelényben, Kazincbarcikán, Sztálinvárosban, Tatabányán, Kalocsán — varróüzem volt itt is —, s nyilván még sok helyütt, különben aligha jönne ki a fentebb idézett, majd harmincezres létszám. Csak 1960-ban született meg a rendelet, amely felszámolta a magyar GUIÁG táborait, de a rabmunka szervezése persze nem szűnt meg, ha akkorra már nem maradt is önálló vállalata — a KOMI beolvadt a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának szervezetébe. Jóval előbb, 1956. november elsején számolták fel a szintén KÖMI 401. jelzésű intézményt, amelynek pontos neve: KÖMI 401. Vállalat Általános Épület és Géptervező Iroda —, s amelyet csak mérnökirodaként emlegetnek azok, akik akkor, ezen a számukra oly fontos és történelmi napon szabadultak ki a Gyűjtőfogházból, ahol ennek az „irodának" a „munkatársaiként" dolgoztak. Rákosi Mátyás Kisszálló — A munkahelyünket és fogdánkat arra tervezték, állítólag, hogy ha nyugati atomtámadás jön, bombázók érkeznek Budapest fölé a harmadik világháborúban, legyen hova elbújniuk a fejeseknek. Ebben az épületben nem zárkák voltak, hanem szobák, normális ablakokkal — természetesen a mi kedvünkért már ráccsal felszerelve —, az ágyon matrac, amíg ott dolgoztunk: rajztábla, szekrény. Már-már civil munka- és hálószoba. Az ellátásunk is jobb volt. mint az épületegyüttes más szárnyaiban, a közraboknál. Bár ugyanazt ettük, de kiegészíthettük a „fizetésünkből", s idővel, ha volt teljesítmény, gyakrabban kaphattunk csomagot, látogatót. Ügy emlékszem, 1954-ben már nem a szobákban folyt a munka, a hálóhelyet - azért ezek bátran nevezhetőek természetesen zárkának — áttették a folyosó árnyékos oldalára, s attól kezdve tucatnyian is aludtunk egy helyiségben. A rajzterem, az iroda, a könyvtár — ahol a mérnökök, tervezők nyugati szaklapokhaz is hozzájutottak - a folyosó napos oldalára került, ott dolgoztunk, két órányi déli szünettel reggel héttől este hétig. Nekünk külön — saját - főnökeink parancsoltak, s érdekünkben, de főleg a teljesítményünk érdekében folytonos harcban álltak a börtönvezetéssel. Emlékszem egy esetre. Az utasítás úgy szólt: ha fősmasszer jön. valaki el kell ordítsa magát: —Vigyázz! — és mindenki arccal a Részletek a PILÁF kátéjából Világnézetünk alapja a kereszténység. Ahhoz, hogy a társadalom a célját elérje, feltétlenül szükséges egy olyan társadalmi alkotmány, mely azt támogatja. Segítse tökéletesedésre az embert. Érvényesítse minden egészséges társadalom alapjának, a családnak jogait. Biztosítsa a társadalom tagjainak együttélését a rendben. Segítse az osztály nélküli társadalom kifejlődését. Politikai ideálunk a keresztény állameszme megvalósítása. Az államhatalmi szerveknek nem lehet olyan mérvű hatalmuk, ami a társadalom többségének akarata ellenére is fenntartja a hatalom birtokosainak az uralmát. Külpolitikai ideálunk a többi nemzetekkel, de különösen a Dunamedence népeivel szolidáris jóviszonyban élő, független, semleges magyar állam. Az egyház és az állam azonos szintű szervezetek, melyeknek közös feladatuk az embert céljai elérésében támogatni. A keresztény állam és társadalmi rend kialakításának legfontosabb kulturális eszköze a köznevelés. A társadalmi osztálykülönbségek megszüntetésének elsőrendű eszköze a társadalom egésze számára szellemi fejlődést biztosító kultúra megteremtése. A kapitalizmus és a marxizmus minden formájával szemben az evangélium szellemében felépített szocializmust kívánjuk megvalósítani. Senkinek sem biztosíthat politikai előjogokat az általa birtokolt vagyon. A gazdasági függőséget... nem szabad az alárendeltek szellemi, anyagi, kulturális vagy szociális szabadságának korlátozására felhasználni. A munkának nem csak gazdasági, hanem erkölcsi értéke is van. Mindenki képességei szerint köteles kivenni részét a munkából, és ha a képessége szerint elvégezte azt, akkor szüksége szerint részesüljön a munka gyümölcsében. A szabad munkavállalás mindenkit megillet. Az anyagi javaknak az embert kell szolgálniuk. Erkölcsi és anyagi védelemben kell részesíteni a család intézményét. A társadalom feladatává kell tenni az egyes országrészekben jelentkező életlehetőségek feltárását, a vándormozgalmak megszervezését és a bennük résztvevők szociális védelmét. A nincstelen mezőgazdasági dolgozók földosztással szervezett telepítését elő kell segíteni. Piláfosok az újpesti rakparton