Budapest, 2006. (29. évfolyam)

9. szám szeptember - Csordás Lajos: A látható királyság

21 BUDAPEST eljött meglátogatni a königgraetzi csata itt ápolt sebesültjeit. A nemzet pedig, talán bálából a királyné irántunk tanúsított rokonszenvéért, odaajándékozta a trónra lépő királyi párnak a lakatlan kastélyt. A csinos barokk rezidencia Erzsébet királyné egyik kedvelt tartózkodási helye, menedéke lett. Kiszámolták, összeségében több mint öt évet időzött Gödöllőn, a Magyarországon eltöltött hét esztendőnek tehát nagy részét. Nem véletlen, hogy a kastély központi termeiben az ő világát idézi a berendezés. A visszavarázsolt angyali környezetnek, a „gödöllői mesének" ő a tündérasszonya, akire a turisták leginkább kíváncsiak. Az utána következő Horthy-korszak már nem tett hozzá semmi jelentőset a kastélyhoz. A kormányzó nyári rezidenciája volt, készült néhány teniszpálya és egy bunker a kertben. Ez a korszak nincs is reprezentálva a mai enteriőrökben. De nagyon fontosak és szépek a legrégebbi barokk belső terek. A Pacassiféle díszterem és előtere, a 2003-ban helyreállított színház (amelyet épp Erzsébet korában számoltak fel), a Mária Terézia-terem és azok a még fel nem újított szobák a hátsó traktusokban, ahol a falkutatás során barokk falfestmények kerültek elő. Nyers, restaurálatlan állapotukban ezeket is láthatja most a közönség, hisz ezekben a termekben rendezték be a kastély utolsó tíz évéről szóló kiállítást. A kastélymúzeum kialakítására 1990-ben a Németh-kormány hozott rendeletet. Némi pénzt is rendelt a feladathoz, ebből kezdődött a homlokzat és a kupola helyreállítása. Varga Kálmánt, aki addig a felújítási program kidolgozásának irányítója volt, 1994-ben miniszteri biztossá nevezték ki Gödöllőre , s 1,4 milliárd forintot biztosítottak a felújítási munkákra, amiből 1996-ra az épületegyüttes legértékesebb, központi traktusát sikerült helyreállítani s megnyitni. Akkor kilenc terem volt látogatható, ma huszonhat helyiségben fogadják a vendégeket. A berendezési tárgyakat nagyrészt más múzeumok kölcsönözték. Az eredeti elképzelésben sok minden szerepelt, ami máig sem valósult meg. Az egyik hátsó szárnyban például a kastélyszálló létrehozása, továbbá a lovarda helyreállítása és konferenciateremmé alakítása; az istállóudvar lefedése és az így nyert hatalmas fedett tér hasznosítása; a kert teljes rendbetétele. A kastély üzemeltetésére a nyitással egy időben közhasznú társaságot hoztak létre, melynek élén azóta már a negyedik igazgató működik. Most Révész T. Mihály, az ORTT egykori elnöke. Gödöllőnek szerencsére elfogult hívei vannak, mint például kastélybeli kalauzom, Szabó Margit, az Erzsébet-hagyományok leglelkesebb ápolója, vagy a már említett Varga Kálmán, aki több könyvben foglalta össze a kastély történetét. Gödöllő évről évre újul egy kicsit, s ma már az egyik legkeresettebb hazai látványosság. A százezrek között előkelőségeket, világhírességeket ejt bámulatba.