Budapest, 2006. (29. évfolyam)

9. szám szeptember - Berkó Pál: Óceánjáró a Bajza utcában

13 BUDAPEST Óceánjáró a Bajza utcában A Garzonház SZÖVEG Berkó Pál F o Tó:Sebestyén László HŰVÖS VOLT 1965 ÁPRILISÁNAK VÉGE. Amikor Razsabek Nándor és felesége, Ibolya asszony beköltöztek a VII. kerületi Bajza utca I. alatti Garzonház egyik negyedik emeleli lakásába, fázlak. A radiátorok hidegek voltak, a villanyt még nem kötötték be, a lift nem működött. A fürdőszobai kád csapját nyitották meg, hogy a víz melege temperálja valamelyest a lakást, amelyet 58 ezer forint befizetésével 144 ezer forintért vásárolták az OTP-től, a különbözetet pedig húsz év alatt kellett törleszteniük. A lakás nem volt olcsó, tágasnak pedig egyáltalán nem volt nevezhető. A 34 négyzetméterre a kezdő közös költség havi 319 forint volt, ehhez jött még a hiteltörlesztés, igaz, a közös költség magába foglalta a fűtés és a melegvíz díját is Az O TP különleges, a 30-as évekbó'l átveti nyugat-európai modell alapján kidolgozott lakáspolitikai kísérleteinek egyike volt a Garzonház. Németországban ezekkel a „lakókombinátokkal" próbálták meg kiváltani a szoba-konyhás, közös véeés munkás- és bérlakásokat; nálunk a lakáshiányos, és nyomasztóan társbérletes időkben pedig olyan fiatal, gyermektelen házasoknak és egyedülállóknak épiill a Bajza és a Damjanich utca sarkán álló 150 lakásos épület, akik közös életük elején álltak, s akik -mint egy óceánjáró fedélzetén — minden akkoriban fontos szolgáltatást helyben, házon belül szerettek volna megkapni. (Innen a boarding house elnevezés, amellyel a Garzonház lakásait hirdették.) Az épület földszintjén ennek megfelelően volt központi társalgó — de volt belőle emeletenként is egy —, tévészoba nagyképernyős, fekete-fehér készülékkel (a kézelőgombjait lakattal zári vaskazetta védte a babrálóktól, a doboz kulcsa a recepción voll). Működött zeneszoba és könyvkölcsönző, ahol a lakók egymást váltva, hetente kétszer adtak ügyelelet, hogy cseréljék a kiolvasott könyveket. Voll a fölszinten étterem, cukrászda, Patyolat, a sarkon egy kis OTP-fiók, ahol lottót is árultak, a pincében mosógéppel. centrifugával leiszereit mosókonyha és szárítóhelyiség, a tetőn pedig napozóterasz, nyugágyakkal, öltöző- és zuhanykabinnal. A ház Városligeti fasor (előli oldalán kerthelyiség működött, ahol késő tavasztól őszig bokszokban ebédelhettek-vacsorázhattak a vendégek, a középen lévő, mázas cementlapokkal burkolt táncparkett körül. A zenét az étterem együttese szolgáltatta; hol dzsesszl. hol slágerekel játszottak, de mindig minőséget. Emellett minden emeleten voll egy telefonkészülék, amelyikről ugyan csak a ház portáját lehetett hívni, de a portás leadta a rendelést az étteremnek, hívott taxit, mentőt. S végül minden emeleten volt egv lakás, amelyet eredetileg az ügyeletes nővér szobájának szántak, de kezdetben azok az emeleti pincérek kaptak bennük helyet, aki az étteremből ételliften érkező fogásokat vitték ki a megrendelő lakásához. A Garzon Étterem kezdetben jó konyhájáról és mérsékelt árairól volt híres. Mondják, egy időre felkapott hely lett. Divat volt ide járni, hírességeket nézegetni, ráadásul akkoriban nemigen volt a környéken más, ilyen kapacitású