Budapest, 2006. (29. évfolyam)

8. szám augusztus - Csordás Lajos: „Legszebb virág az utcai villany”

32 BUDAPEST Szentendrei úton állt. De maradt még az utcákon ] 1 ezer gázlámpa — azzal a megfontolással, hogy a villany és a gáz nem romolhat el egyszerre. S a gáz és a villany fénye vegyülve kellemesebb hatású volt, mint magában a villanyé. Ugyanakkor már korszerűsítésre szorultak a legrégebbi ívlámpák is. Izzós megoldásúakra cserélték őket. Az izzólámpák száma 1935-re meghaladta a 25 ezret. A 11. világháború kitörésekor 33,5 ezer, a Budapest ostroma előtti évben, 1943-ban pedig már 36,2 ezer fényforrást jelölnek a táblázatok (más adatok szerint csak 27,7 ezer volt). Az ostrom után mindössze 15 ezer maradt. A légiriadók alatt a várost el kellett sötétíteni. Ezt az elektromos művek végezte, s itt lett fontos szerepe a központi kapcsolásnak. A cég feladata volt továbbá az egyenárammal működő szirénák telepítése, melyeket a légvédelem hozott működésbe, ha támadás fenyegetett. Az ostrom után az élet a közművek helyreállításával indult újra. Pesten 1945. május 12-én a Kossuth Lajos utcában és a Rákóczi úton, Budán május 28-án az alagútban gyúltak ki először az utcai lámpák. A helyreállítás 1949-re fejeződött be, ekkor érte el az utcai fényforrások száma a háború előtti mennyiséget. 1950. január 1 -tol létrejött Nagy Budapest, s ezzel hirtelen megnőtt a lámpaszám is, több mint 45 ezerre. Ekkora mennyiségű izzólámpa ellenőrzése, cseréje már igen nehéz feladat volt, tekintve, hogy a szabadtéri izzót évente átlagosan négyszer kellett cserélni. Az f956-os forradalom idejére már több mint nyolcvanezerre emelkedett az izzók száma. Érdekes, hogy a forradalom harcai nem hátráltatták jelentősen a közvilágítás fejlődését. A lámpák darabszámát nézve nem mutatkozik visszaesés. Viszont 1957-ben két újabb fényfonás-típus tűnik fel az utcákon: a fénycső és a higanylámpa. A fénycső fényhasznosítása háromszor jobb volt, mint az izzóké, s élettartama is hosszabb. Az első évben 600 darabot szereltek fel. Telepítésük első helye a József Attila utca volt. majd következett a máskor mindig első Rákóczi út és Kossuth Lajos utca, az Erzsébet tér és a Gorkij fasor, majd 1958-ban és 1959-ben a Nagykörút. Vele együtt megjelent egy új oszloptípus, az utak fölé hosszan behajló „ostornyeles", mely európai mintára Kétkarú pásztorbot lámpa a Moszkva téren 3 karú fénycsöves toldó szerelés közben Moszkva tér, fénycső kandeláber Higanygőz lámpa nagykinyúlású karon BSzKRt oszlopra szerelt kétkarú izzólámpa a Maglódi úton