Budapest, 2006. (29. évfolyam)
8. szám augusztus - Csákvári Géza: Giga van, a kultusz hiánycikk
28 BUDAPEST ért ne lehetne P. Howardunk, azaz Rejtőnk? Bár nem inkább a szorosabban vett szülőföld, mondjuk az Almássy tér volna alkalmasabb hely az ércszobornak, mint például a Liszt tér fensége? Bár a köztéri színesfémek iránti mai vonzódások idején a hely nemigen számít. A rögzítés inkább. De nehezen gyűlik a Míg tavaly könnyűzenei sztárdömpingről és minden idők legjobb koncertnyaráról szóltak a hírek, idén az igazi nagy zenekarok egy-két kivétellel elkerülik Magyarországot: az év két nagyágyúja a Depeche Mode és Robbie Williams volt. Nem mintha a többi előadó nem tartaná fontosnak a régiói: eljönnek ők ide, csak épp nem hozzánk. A Rolling Stones például kifejezetten körbelövi hazánkat. De említhetnénk még a Budapestet gondosan kikerülő Red Hot Chili Pepperst, vagy a tíz év után szenzációs albummal jelentkező Pearl Jamet is. Még olyan előkelő sztár is megfordul a környéken, mint Madonna. A díva csak egyetlen „keleti állomáson", Prágában lép fel, és két koncertjére - stílusosan — két óra alatt elfogyott az összes, mintegy 34 ezer jegy. A legnagyobb koncertszervezők szerint tehát igenis jönnek gigasztárok Budapestre — de ők is belátják, hogy jelenleg évente ketten „férnek el" Magyarországon. Ennél többet a hazai piac nem tud eltartani. Egy szuperligás előadó -mint péltlául a már említett Robbie Williams - körülbelül 3-5 millió dolláros összegért szerződtethető le, s a koncertnek mintegy 7-8 millió dollár bevételt kell hoznia, hogy ne legyen ráfizetéses az üzlet. Ez körülbelül 1,5 milliárd forint - ami önmagában is tetemes összeg, de az is beszédes, hogy ez az egész hazai piac forgalmának (amely a 2005-ös becslések szerint 3,8—4,2 milliárd forint körül mozog) csaknem a fele. A koncertszervezők szerint ezt egyszerpénz. A szoborállítás anyagi gondjait meglehet, már rég elrendezte volna valamely fifikás „elfektető" a szerző regényeiből, mondjuk Farlane a Drótnélküli gyilkosságból. Akire - mint Rejtőre — nagyon korán körözést adott ki a halál, azt hiába próbálja akár egy Karinthy visszakönyörögni egyszer meg lehet reszkírozni, de alapvetően észszerűbb szélesebb körű igényeket kielégíteni, azaz inkább „több lóra tenni", mint egyetlen bulival lefedni a piac 40 százalékát. Ráadásul a túl sűrű időszakokban, általában évente májustól júliusig, az ilyen „gigafellépő" nagyon rossz hatással van a többi, kisebb rendezvényre: a Depeche Mode és Robbie Williams koncertjei elvitték a közönséget, így mindössze három-négyezer ember lézengett - illetve tombolt — az II Divo, Ricky Martin vagy az 50 Cent budapesti buliján. A helyzetet árnyalja, hogy a bevétel 24 százaléka - a tervezett áfaemelés után majd 29 százaléka — azonnal az állam zsebébe vándorol különböző adók és járulékok formájában; azaz a világsztárok koncertjeinél nem lehet olcsó belépőkben gondolkozni Magyarországon. De ez visszafelé is igaz. Az adóemelés még a cégek tárgyalási pozícióját is rontja a zenekarok menedzsmentjével szemben, mivel az ő céljuk a lehető legnagyobb bevétel, és nem igazán lelkesek attól, hogy Magyarországon a magas adók miatt csak nyomott árakkal lehet kalkulálni. A koncertszervezők helyzetéi az sem segíti, hogy a városvezetés nem támogatja a nem saját szervezésében megvalósuló koncerteket, s a BKV is csak horribilis összeg ellenében hajlandó sűríteni a járatait. A Multimedia számos helyen szervez bulikat a régióban, sokkal előnyösebb feltételek, barátibb váaz életbe, csak időlegesen sikerülhet, a végzet Ukrajnában már biztosra megy, s nincs közelben a láthatatlan légió, hogy saját kiötlőjét kimentse. Persze a légió épületes figuráinak csapata tovább masíroz, s köztük ott a halhatatlan légiós maga, bár szerény álöltözetében néha nehéz felismerni. Csákvári Géza rospolilika mellett. Horvátországban például az újonnan alapított cégek esetén a közhasznú tevékenységet, így a zenei rendezvények belépőit nem terheli áfa, Szerbiában pedig kedvezményesebb adók (például csak 8.8 százalékos áfa) alá esnek a kulturális rendezvények. És a tömegközlekedési társaságok sem ezen akarnak meggazdagodni. A pozitívumok első helyén a budapesti Puskás Ferenc stadion adottságai állnak: jelenleg ez Európa egyik legjobb koncerthelyszíne; főleg miután a Multimedia Concerts 43 millió forintért felújíttatja a felső lelátókat. A létesítmény most majdnem olyan, mint régen, csupán a két legszélső szektornak kell zárva maradnia. Mivel itt sokkal nagyobb a lelátó görbülete, ennek a két kis résznek a megerősítése tovább tartana, és körülbelül kétszer annyi pénzbe kerülne, mint a most készülő, a lerobbant lelátó 90 százalékát érintő felújítás. Magyarországon ez az egyetlen hely, ahová befér egy mai szabadtéri rockszínpad — amely körülbelül 00 méter széles — és a hozzá való technika. Szóba jöhetne még a tököli reptér vagy a Hajógyári-sziget, de egyrészt vagyonokba kerülne kitelepíteni a színpadot meg a technikát — nem véletlen, hogy a Szigeten fellépő zenekarok sem hozhatják a sajál felszerelésüket —, másrészt — különösen tömegközlekedéssel — nehezen megközelíthetők. A Puskás Ferenc stadion másik előnye az akusztika: a modern nyugati stadionok már félig fedettek, ezért nagyon Giga van, a kultusz hiánycikk GIGASZTÁRBÓL ÉVENTE MAXIMUM KETTŐ jön Budapestre, mert ennél többet nem tud eltartani a piac. Az öt-hatezer embert vonzó kultusz-zenekar viszont hiánycikk, mivel nincs megfelelő méretű, könnyűzenei produkciót fogadó koncertterem a fővárosban.