Budapest, 2006. (29. évfolyam)

8. szám augusztus - Krausz Márton: Partraszállás

8 BUDAPEST létként jelennek meg, hasonlóan, mint korábban a 4-es metró, a Belváros, vagy a Buda-központ. Ez foglalja össze azokat a projektelemeket, amelyeket maga a Partraszállás projekt tartalmaz. A pályázat azonban nemcsak az építészeti minőségről szól, hanem összefogja a közlekedési, infrastrukturális, belvárosi és világörökség-védelmi témákat, a külső északi és déli szakaszokon a zöldfelületi elemek megőrzését vagy a Soroksári Dunaágnál a teljes revitalizáció kérdését is. - Valóban megjelentek a Középtávú Programban magánbefektetők projektjei is? - Igen, újdonság, hogy a Podmaniezky Programban magánprojektek is szerepelnek. Ez jelzi azt a szemléletváltást, hogy a városvezetés már nem csupán az önkormányzati tervek gyűjteményeként tekint a dokumentumra, hanem nyitott minden terv számára, amennyiben a kezdeményező össze tudja hangolni az elképzeléseit a budapestiek érdekeivel és igényeivel. Eire jó példa a Duna-part lakó- és iroda funkciójú megújítása, a Duna City projekt, vagy a Gázgyár fővárosi- és magántőkén alapuló fejlesztése az észak-budai térségben. - Melyek azok a programelemek, amelyek középtávon megvalósulhatnak? — Azt gondolom, hogy a programban leírt projektek nagy része a következő hét évben realizálódhat, így a teljes Duna-szakasz revitalizációja és beépítése, tehát a városi területek teljes körbeépítése is. Nyilván lesznek olyan északdéli irányú elemek, mint a 2-es villamos meghosszabbítása az Árpád hídig vagy még északabbra, vagy az 5-ös metró teljes kiépítése, amik nem férnek bele a középtávba, de minden ehhez kapcsolódó elem megkezdődik középtávon. Részlet a Podmaniczky Program első felülvizsgálatából A Duna mint várostengely és a parti zóna kiemelt fejlesztési programja A Duna mint a Középtávú Program egyik hangsúlya megtalálható részleteiben minden kiemelt fejlesztési térségben. Tematikus kiemelését az indokolja, hogy a vízzel kapcsolatos témakörök, a város és a folyó együttélése térbeli vetületein túl horizontális kérdéseket vetnek fel. A Duna egyszerre városszervező, közlekedési, szabadidős, turisztikai, környezetvédelmi és kulturális kérdéskör, a főváros legnagyobb — bár részben kihasználatlan, alulbecsült — értéke. A fővárosi szakasza részét képezi a kormányzati szinten megfogalmazott, komplex programként definiált Beszédes Programnak. A Duna mint a városi élettér életre keltésében kiemelt feladatot jelent a belvárosi urbánus szakaszán a Duna és a város kapcsolatainak erősítése, a rakpartok városképi jelentősége miatti minőségi közterület-fejlesztések, a kapcsolódó Nemzetközi Hajóállomás helykijelölése és infrastruktúrájának fejlesztése. Az északi és déli szakaszokon a zöld partok rekreációs hasznosítása kap prioritást, a Dunához, a Duna-völgyhöz köthető rehabilitációs tevékenységek, vizes élőhelyek és természeti környezet megóvása, a víz hasznosításának fejlesztései. Kiemelt védelmet kell biztosítani a Duna-szigeteknek és a vízparti zöldfelületeknek (Margitsziget, Hajógyári-sziget. Háros, Meder, Népsziget). Prioritási kapnak a partszakaszok szabályozási és árvízvédelmi feladatai. A hatékony-versenyképes város stratégiai cél elérésében a Duna mint közlekedési folyosó kihasználtságának növelése, a hajózási infrastruktúra fejlesztése, a Csepeli Szabadkikötő adottságainak kihasználása kiemelt feladat. Bővítésre kerül a turisztikai személyszállítás és a jachl-íorgalom is. Duna City A Duna-menti fejlesztések sorába illeszkedik az úgynevezett Duna City, más néven Duna Liget magánberuházás. A Duna City Dél-Budapest két legfontosabb közlekedési tengelyének metszésében, a Kvassay út, a Soroksári úl és a Ráckevei Duna-ág háromszögében, az egykori nagyvásártelep helyén épül majd. A pesti Duna-parton, a Művészetek Palotájától nem messze 2009 végéig 33 hektáron egy f8.500 fős új városrész épül. 2500 lakás mellett irodák és kereskedelmi központok is lesznek. A fejlesztés legfontosabb szervező tengelyét a Duna jelenti, vizuális és funkcionális szempontból is. Mivel a Duna szintjének jelentős ingadozásai ezen a szabályozott folyószakaszon nem érvényesülnek, lehetővé válik a város-víz kapcsolat Budapesten egyedülálló kiépítése is. Az Óbudai Gázgyár Az épületegyüttes a főváros egyik legfontosabb fejlesztési területe a közeljövőben — egybefüggő, városképileg és városszerkezetileg is kiemelt helyen lévő zóna, kiemelkedő színvonalú ipari műemlékekkel és a mai napig javarészt feltáratlan római emlékekkel. Mindezek mellett az olyan, középtávon várható fő infrastrukturális beavatkozások csomópontjában is áll, mint az Aquincumi híd megépítése. A Podmaniczky Program kiemelt fejlesztési térségei Ezek azok a területek, ahol a Fővárosi Önkormányzat irányításával 2013-ig jelentős városfejlesztési beruházások várhatóak. Újdonságként jelenik meg a kerületi központok létrehozása, valamint a már az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázatban körvonalazott Duna mint várostengely szerepének erősítése. 4-es metró a 4-es metró megépítése az ehhez kapcsolódó közterületek rehabilitációjával Budapest Szíve program térsége jelentős forgalomcsillapítás, a köz-, a lakó- és a zöldterületek megújítása, a Közraktárak kulturális-turisztikaiiroda célú hasznosítása, a Deák tér környékének átalakítása (Városháza épületének felújítása, Erzsébet téri park, Design Center). Buda központ program Moszkva tér és Déli pályaudvar komplex megújítása, P+R parkolók kialakítása. Észak-Budapesti projekttérség M0 körgyűrű, Aquincumi híd és a Körvasúti körút északi szakaszának megépítése, a Gázgyár, a Mocsáros-dűlő és a Római-part hasznosítása. Dél-Budapesti projekttérség Kopaszi-gát, Duna City és a Csepelszigeti területek magánfejlesztése, Központi Szennyvíztisztító Telep, Csepeli gerincút, f-es villamos átvezetése Budára, 3-as villamos meghosszabbítása Pesterzsébet-felsőig. Keleti-kapu projekttérség Magdolna-negyed, Kőbánya Városközpont, Mázsa tér. A városi központrendszer kiegyensúlyozott fejlesztése a város decentralizálásával kerületi központok létrehozása A Duna, mint várostengely a Duna és a város kapcsolatának erősítése, a dunai zöld partok rehabilitációja, a dunai forgalmi útvonal szerepének fokozása