Budapest, 2006. (29. évfolyam)

8. szám augusztus - Rátonyi Gábor Tamás: Csepp a tengerben

9 BUDAPEST — Fontos kérdés a város és a folyó kapcsolatának javítása. A rakpartok jelenlegi állapota,, úgy gondolom, nem méltó fővárosunkhoz. Milyen változás várható a következő években? — Az Európa Kulturális Fővárosa pályázatunk és a közelmúltban lebonyolított Budapest Szíve építészeti és városépítészeti ötletpályázat egyértelműen jelezte: nemcsak a lakosság, hanem a szakma részéről is nagyon komoly igény van arra, hogy a Belváros és a Duna közvetlen kapcsolatát biztosítsuk. Végleges elképzelés azonban még nem született a megoldásról. Az öllelpályázat díjnyertes munkái különböző megoldásokat kínálnak - ilyen például a rakparti forgalom részleges vagy teljes alagútba süllyesztése. Tudjuk, hogy felmerült a Duna alall hosszában megépülő alagút lehetősége, javasoltak különböző megoldásokat keresztirányban is, ilyen például a gyalogoshíd ötlete. A hidak részleges lezárását — ezen belül konkrétan a Lánchíd gyalogosítását - sok pályázat felvetette. Ezek azonban mind azon múlnak, hogy a belvárosi forgalom csillapítását hogyan tudjuk megoldani. A közúti forgalom külső területen történő, haránt irányú kapcsolatrendszereinek kiépítésével egyre inkább lehetőség lesz erre. A Középtávú Program egyértelműen hangsúlyozza a belvárosi leriilet forgalomcsillapításának szükségességét. Ennek megoldását, eszközéi, hogy alagútban, vagy „dugóadó" bevezetésével, esetleg díjszedő kapurendszer kiépítésével lehel-e elérni, még ki kell találni. A következő kél éven belül ebben a kérdésijén jelentős változás fog bekövetkezni. Csepp a tengerben Sas u. 1. KIRAKAT-OROKBEFOGADASSAL tüntetné el az V kerületi önkormányzat a belváros üzleti vakablakait - azaz poros, beplakátolt, randa portáljait. Sajnos az „örökbefogadás" csak három hónapra szól, és ez idő tájt alig két tucatnyi kirakatot érint. Kulturális, művészeti és oktatási tematikájú kirakatok kialakítására adhattak be pályázatot magánszemélyek és nonprofit szervezetek idén nyáron. Az V. kerületi önkormányzat szándéka ezzel az volt, hogy ismét élei költözzék a bérlő nélküli helyiségek üres kirakataiba. A portálokat három hónapra adlák oda, annak fejében, hogy a bérlő azt művészi célra használja és rendben tartja. A június végétől látható belvárosi és lipótvárosi kiállítások akkor is megszűnhetnek, ha bérlő jelentkezik az üzlethelyiségre. Az önkormányzat huszonkét helyei pályáztatott meg, köztük olyan forgalmas területen lévőket, mint a Ferenciek tere, Petőfi Sándor utca vagy a Szervita tér, s olyan, kevésbé frekventált utcákban lévőket is, mint a Királyi Pál, Gerlóezi vagy Hercegprímás utca. A pályázók elsősorban művészek, művészeti csoportosulások voltak, de jelentkezett múzeum, iskola, alapítvány és közhasznú lársaság is. A városképjavító hatás mellett a kirakati kiállítások reklámértéke sem csekély, hiszen bemutatkozási lehetőséget ad a művészeknek, szervezeteknek. Ha valaki nyakába veszi a várost, és szisztematikusan feltérképezi a berendezeti kirakatokat — azaz kifejezetten kirakatfigyelő túrát hirdet magának -rögtön észreveszi, mennyi romos portál, plakáttól átláthatatlan kirakat hunyorog vaksin a házak földszintjén. Az önkormányzat adatai szerint 100-150 üres üzlethelyiség található a kerületben, ezeknek van vagy 200 kirakata — gondol junk a sarok üzletekre -, hamar belátni hát, hogy a több mint húsz, most kipucolt és feldíszített kirakat csak csepp a lengerben. Nem beszélve az olyan, nem önkormányzati tulajdonban lévő üzlethelyiségekről, amelyeknek a portáljával addig nem is történik semmi, amíg a tulajdonos meg nem szabadul az üres bolttól — azaz el- vagy ki nem adja a helyiséget. Szembeötlő a Kossuth Lajos utcában a voll Úttörő Áruház borzalmas kinézete — mellette sajnos eltörpül Szetlik Péter installációja egy szomszédos épület üzletének üvegablaka mögött. Ugyanakkor például Varga Ákos Gábor remek fotói egy olyan kirakatsor szegletében talál-EG : Rátonyi Gábor Tamás Fábián Éva