Budapest, 2006. (29. évfolyam)

8. szám augusztus - dr. Schmidt Gábor: Budapesti fák élete és halála

5 BUDAPEST ok egyik növény esetében sem elsősorban a kártevők megjelenése, hanem az, hogy a növények élettanilag legyengültek. Bizonysága ennek, hogy a nagy parkok belsejében, mint a Városligetben, a Margitszigeten, a Népligetben stb. továbbra is élnek és virulnak mind a platánok, mind pedig a vadgesztenyék. Természetesen van rajtuk az említett kórokozókból, kártevőkből, de kinövik a károsításaikat (együtt élnek velük, mint kutya a bolhával). • Az 1950-es és 1960-as évek: ezüsthárs- és berkenye-korszak Az újjáépülő Budapesten ekkor jelentkeztek az első urbanizációs növénykörnyezeti ártalmak. A kövezett utakat, majd a járdákat is lebetonozták vagy leaszfaltozták, leszűkült vagy puszta favermekre korlátozódott közöttük a zöldsáv, és megszaporodtak az autók. A környezeti ártalmak a korábban ültetett fákon is meglátszottak: mind a platánok, mind a vadgesztenyék visszaesést mutattak. Nagy elődeink (Domokos János, Kárpáti István, Nádasy Mihály, Sipos Elek, Nagy-Béla) ekkoriban láttak neki a magyar dendroflóra kertészeti feltárásának, ők úgy vélték, hogy a szárazzá és meleggé vált városban a száraz és meleg termőhelyek növényei fognak szépen virulni, így került a vadgesztenyék, később pedig részben a platánok helyére az ezüsthárs, a szűk utcákba pedig az őshonos berkenyék széles választéka. Ezek a fák szépek voltak, magyarok, és akkor még bírták a környezeti ártalmakat is (ma már nem). E két névadó növénycsoporton kívül természetesen még igen sok fát ültettek utcafának: elsősorban juharokat (gyorsan nő, egyenes törzsű); kőriseket, ostorfát, csörgőfát, és így tovább. Az 1960-as években telepítették azokat a nemes nyárfákat is, melyek „vattázása" miatt most annyit reklamál a nagyközönség. • Az 1900-as évek végétől napjainkig: ostorfa- és kőris-korszak Az 1900-as évek végére annyi lett a beton. akkora a forgalom, és annyira mértéktelen a sózás, hogy jóformán egy kézen megszámol hatóra szűkült a mindenhol biztonsággal ültethető fák választéka. Az ostorfáról régóta tudjuk, hogy mindent elvisel, hellvel-közzel ültették a régi városokban is. Mégsem váll népszerűvé, mivel jóformán lehetetlen belőle egyenes törzset nevelni, ostorszerűen lecsüngő ágai pedig akadályozzák a forgalmat. a fát újra és újra fel kell metszeni. ami nem használ a szépségének. Mára viszont felkarolták mind a nyugati ostorfát, mind pedig melegigényes és kissé fagyérzékeny, de felálló ágú balkáni rokonát, a keleti ostorfái. A kőris az utóbbi 15 év nagy felfedezése. Ha a városi utcafákról van szó, akkor a szakemberek elsősorban szárazságtűrésre gondolnak. De láttuk, van számos egyéb károsító tényező is: a járműforgalom vibrációs hatásától összetömörödött talaj, a burkolat alatt a tömör talajban jelentkező oxigénhiány, a talaj és a levegő szennyezettsége, a magas sókoncentráció, a gépjárművek, építkezés, közműfektetés és vandalizmus okozta különböző törzs-, korona- és gyökérsebzések és így tovább. A lenti tényezők némelyike a természetben is előfordul, mások azonban nem, vagy nem olyan kombinációban, mint a városban. Ezért nem lehel egyértelmű analógiát vonni a városi és a természetes környezeti viszonyok között. Nem mondhatjuk, hogy a száraz termőhelyek lakói általában várostűrők, vagy hogy a szikes élőhelyek növényei bírják a forgalmas utak-utcák ártalmait. Várostűrésre csak városban lehet szelektálni, és belátható időn belül akkor kapunk használható eredményt, ha a szelektáló nem a természet (ahhoz több évszázadra lenne szükség), hanem maga az ember. Jelenlegi ismereteink szerint a leginkább várostűrő fafajok: Bálványfa - Ailanthus altissima Ostorfa - Celtis occidentalis Lepényfa - Gleditsia triacanthos Akácfa - Robinia pseudoacacia Japánakác - Sophora japonica Vadkörték - Pyrus Csörgőfa - Koelreuteria paniculata Galagonya - Crataegus Kőris - Fraxinus Páfrányfenyő - Ginkgo biloba Nyárfák - egyes Populus fajok és fajták E felsorolásból két körülmény érdemel külön figyelmei: többségük nem őshonos a Kárpát-medencében, sőt Európában sem; és meglepően sok köztük a vízparii (ártéri) növény. Miért? Őshonos kontra külhonos A különböző „zöld" mozgalmak egyre erőteljesebben szorgalmazzák őshonos növények alkalmazását a városi zöldfelü-Pozitív példák: Gellért tér... Raywood-fasor (Fraxinus angustifolial a Duna-parton Ferenciek tere Túl sűrűn ültetett lakótelepi állomány