Budapest, 2006. (29. évfolyam)
1. szám január - Zeke Gyula: Lelet és kommentár
BUDAPEST 30 ban támadt gondolatainkkal együtt tárjuk az olvasó elé. Várostörténeti kommentárjainkban — mert hiszen valami ilyesmire gondolunk —, lesz ámulat és elemzés, révület és nyomkövetés, öröm és szomorúság, mikor mit hoz a helyzet. Kezdem egy bájos térképpel és a hozzá tartozó versezettel, melyre meglepetésemre a Színházi Hét (1914-től Színházi Elet) 1911/4-es számában akadtam. Az oldalra lapozván nem láthattam nyomban, mit is tartok a kezemben, oly kivehetetleniil aprók voltak a térképre rajzolt ábrák és jelek. Ám rögvest kitűnt, hogy a térképvázlat és a versezet összetartoznak. A mű ugyan huszonkét versszakból áll, ám szerényen csak a Jelmagyarázat címet viseli. Minden versszak a térkép egyegy kis rajzocska által jelölt helyét traktálja, az ábrák tövében még az azonosítást megkönnyítő számocskák is láthatók, igaz, szinte már csak az órások által használt nagyítóval. Amint az Utóhangból megtudjuk, a versezet szerzője „Toll diák". E név mögött senki nem áll Gulyás Pál írói álnévlexikonában, ám „Toll" másik három lap esetében is Harsányi Zsoltol takarja, aki viszont a szóban forgó - s Színházi Életként utóbb komoly szakmai jelentőségre jutó — Színházi Hét alapítója, s ekkor még felelős szerkesztője is volt. A bájos (város-)vásári poéma sorai tehát minden bizonnyal tőle valók. „Az plánumot metsző" Kiirthy Györgyről pedig az 193l-es Magyar Színművészeti Lexikon épp kilenc foglalkozásmegnevezést közöl: színész, építész, grafikus, kritikus, rendező, díszlettervező, költő, karikaturista és pantomimművész is volt ő egy személyben, hogy is ne gőzölögnének kávéscsészéi oly vágyón, s hogy is ne ismernénk rá azonnal a miniatűr Nagy Endrére! Hely hiányában, s kedvet keltendő a teljes szöveghez, itt - az Előhangon túl - csak a Berger kávéház (3), a New-York (7), a Nemzeti Színház (8), a Simplon (9), a Baross (11), az Opera kávéház (12), az Opera (13), a Modern Színpad (14), és a Club kávéház (15) viszonyait taglaló versszakokat adjuk — betűhív alakban. íme. Budapest térképe 1911-ből - Vizafogói lelet -Előhang: Ezen térkép adja Buda-Pest várassát, Melynek is aszfaltját magyarok tapossák. Ezer és kilencszáz tizenegy a dátum, Az mikoron készült e gyeográf plánum. Jelmagyarázat: 3. Király-utca sarkán fekszik ez a csárda, Benne nem piros bor, hanem kávé járja. Ez a híres Berger, itt látható Beöthy, Mikor uzsonnához az kávéját tőti. 7. Ennek szomszédjául itt vagyon az Nyújork, Nyomtatott lapokba vajmi tömeg búj ott. Ki teátrom-ember, avagy irodalmi, Nem megyen ki innét, hanemha meghalni. 8. A Nemzeti Színház jele ez álorca, Népszínműben látszik itt a gatya korca. De akár ezt jádzzák, akár penig drámát, Tömve ülnek itten méltóságos dámák. 9. Hogyha valaki a Nemzetiben aktor, Itten a Simplonban billiárdoz akkor. Kemények a fejek, nagyok az viták itt, Amit kiki mondott, attul sose tágít. 11. Nagy fürtű harcosi a modern csapatnak, Baross-kávéházban keserűn kacagnak. Pénz, paripa, fegyver jút az öregeknek, ők meg a kobozzal csak ujat penegnek. szinuízi ÜLT Budapest térképe 1911-ből. — Vizafogói lelet. — 12. A nemzet dalári, jótorkú vitézek Opera-caféba be-betérni készek. Egymás hangját itten le-lenézik titkon, És arról csevegnek, aki nincsen itthon. 13. Közvetlen mellette pedig énekelnek Nagy örvendésére asszonynak, embernek. Mert ez az Ópera, az dalok hazája, Nagyra nyílik itten tenoristák szája. 14. Itten csapong pajzán Nagy Endrének kedve, Jól múlat az polgár ide menekedve. Hallasz itt kuplétát, avagy tréfát százat, Szörnyű lejáratkor enyhül váltó-lázad. 15. Vigszínházi népek húzkodják a sakkot, A Club-kávéháznak ez ad fényes rangot. Mely annyira tetszik az honbéli nőnek, Itt készül sok verse Heltai Jenőnek. S így tovább. Kommentárképp pedig két mondat. Tessenek megmondani, kinek jutna ma eszébe Budapesten ilyesmit rajzolni! S hová tűnt ez a báj, hová a humor falaink közül?
