Budapest, 2006. (29. évfolyam)

7. szám július - Czétényi Piroska: Népstadion - Puskás Ferenc Stadion -Elpuskázott Stadion?

16 BUDAPEST csak halasztódott. 1938-1941 között, a második világháború idején épült meg a sportlétesítmény fontos elemeinek egyike, a Kiscsarnok Rimanóczy Gyula díjnyertes terve szerint, pályatársak, például Gerlóczy Gedeon, Midler Miksa, Simkovics Lajos, Tóth Imre és mások közreműködésével. A sporttelep-építés folytatását a háború derékba törte, az igény azonban változatlan maradt, sőt teljesítését az 1945 utáni politika saját céljai miatt fontosnak is tartotta. A tömegsport támogatása általában elsődleges lett, bizonyítékként a stadion felépítését az első ötéves terv kiemelt beruházásai közé sorolták, ami megfelelő pénzügyi kereteket és sok egyéb feltételt is biztosított. A hetvenezer fő befogadóképességű stadionra a jelentős tervezési megbízást 1948 májusában az Építéstudományi Intézet középítési osztálya kapta meg. A lelátóhéj kialakítása, a közönség mozgatása volt a feladat megoldásának kulcsa, s végül is az antik példa, a római Colosseumé bizonyult megfelelőnek, nevezetesen a felülről lefelé való töltés. A tervet 1950 januárjában mutatták be a Minisztertanácsnak, s akkor merült fel az igény a nézőszám százezerre bővíthetőségének az utólagos programjára. A kibővített változatok elkészüllek, a hirtelen tervezés minden veszélyét és hibáját is beleélt ve, végül is a megépült első ütem 78 000 nézőt fogadhalott be a megnyitón. 1953. augusztus 20-án. A stadion építménye voltaképpen a statikai rendszer szerkezeti elemeiből alakított térplasztika, melynek megoldá-Helyszínrajz és kertészeti terv 1953-ból •-tTSi. Készülődés május 1-jére, Kerényi Jenő szoborcsoportja a Dromoszban (1953) sában nagy szerepe voll az előregyártott vasbeton elemek lehetőség szerint maximális mértékű alkalmazásának. A stalikus tervező Gilyén Jenő volt, az építész tervező pedig iß. Dávid Károly, munkatársai Borosnyai Pál, Harmos Zoltán , Fecskés Tibor. Pelikán József és még számosan mások. A stadion telke voltaképpen trapéz alakú, ahogyan azt a Stefánia út és Verseny utca Thököly út felé nyíló kifutása megadja. A stadion hossztengelye ezen feszül keresztije, s az erre merőleges rövid tengelyre szimmetrikus maga a lelátóhéj. A rövid tengely ellenkező végén állt volna az öltöző tízemeletes tornya, amely nem készülhetett el. Ez nagy veszteség a tömegkompozícióban, mert kirajzolta volna az egész együttes kereszttengelyét a játékpályára merőlegesen, ahogyan a főirányból érkezik az ünnepi közönség. Elkészüli viszont az erre a tengelyre szimmetrikus Dromosz, amely a kőtömbök kubusaival, köztük a fém szoborcsoportokkal kijelöli a kereszttengelyt a térség meghatározatlan szabad légterében. Továbbá ugyancsak erre a tengelyre szimmetrikus vonalban ültették cl a trapéz alakú teriilel oldalhatárait követő platánsorokat a főbejárat felé szűkülően, a Stefánia úthoz és a Verseny utcához igazodva. Összefoglalva a stadion térbeli és városszerkezeti kompozícióját, mind a három dimenzióban teljesítette azt az illeszkedést, amit az épített környezetnek az ember számára megfelelő térélményként nyújtania kell. Ezek azok az értékek, melyek a Budapesti Építészkamarát 2005 őszén arra késztették, hogy a Dávid Károly által tervezett Puskás Ferenc Stadion műemlékké nyilvánítását kérje az illetékes hatóságtól. A Budapesti Építészkamara lépésének volt előzménye: megelőzőleg a Főpolgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda által működtetett Fővárosi Tervtanács elé kerti It a Puskás Ferenc Stadion területére tervezett négyezer fő befogadóképességű multifunkcionális csarnok építési engedélyezési terve. A szóban forgó ingatlan a fővárosi szabályozási kerettervben a kiemelt szabályozást igénylő, összvárosi érdekű terület. A hatályos jogszabályok értelmében az ekként minősíteti területekre tervezeit új épületek lervét kötelezően be kell terjeszteni a Fővárosi Tervtanácshoz véleményezésre. A tervtanács e tervvel alapjában véve nem értett egyet. Nem értett egyet azzal. A Népstadion műkő rácsos pilonja, 11953)