Budapest, 2006. (29. évfolyam)
7. szám július - Czétényi Piroska: Népstadion - Puskás Ferenc Stadion -Elpuskázott Stadion?
BUDAPEST 15 Népstadion - Puskás Ferenc Stadion - elpuskázott stadion? A műemlékvédelem táguló körei "°veg : czétényi Piroska FOTÓ Bartha Máté MOST ÉPPEN AZ EGYKORI SPORTLÉTESÍTMÉNYEK BÜSZKESÉGE került a bizonytalankodó hatóságok és a befolyásos beruházói érdekek kereszttüzébe. Félő, hogy ebből a helyzetből ismét egy fővárosi épített érték kerülhet ki vesztesen, részben a műemléki védettséget megérdemlő, csak éppen későn, a veszély megjelenésekor indítványozott eljárás miatt. Szoknunk kell a figyelmet közelmúltbeli ériékeink iránt is, nehogy az ingatlan használati értéke ártson a rajta álló építménynek. I lat esztendővel ezelőtt, 2000 áprilisa és júliusa között, az akkor még érthetőbb elnevezésű intézmény, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal — mára már, a globalizáeióhoz igazodó névvel. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal — megrendezte kiállítását a műemlékvédelem táguló köreiről, felvállalva az építészet újabb kori, sőt, ami még merészebb, közelmúltbeli értékeinek védelmét. Ez rendkívül fontos tevékenység, és sohasem támogatható eléggé. Az utóbbi megjegyzést azért engedem meg magamnak, inert emlékszem néhány esetre, amikor magával az alkotó építésszel szemben volt alkalmam kardoskodni, már álló épülete átalakítását megakadályozandó, nem szólva a 20. század alkotásait fenyegető szándékok elhárításáról . Most úgy hozta a sors és az élet, hogy a budapesti Népstadion érdekében kell szót emelnem. A 2012. évben megrendezésre váró futball-világbajnokság igényeinek ugyanis veszélyes módon kívánják feláldozni a néma, saját érdekében megszólalni képtelen alkotás maradandó értékeit. Igv lehet, hogy bár mindkét érdek megférne egymással, számunkra csak a kisszerű praktieizmus érthető és gyakorolható. Ez a magatartás mutatkozott meg már annak idején 1896-ban is, a millennium nagy ünnepi készülődése során, amikor egy soha vissza nem térő alkalom adódott. Erre az esztendőre tervezték az első újkori olimpiát, ami nagyban emelhette volna az ünnepségek fényét, és Budapest egyidejűleg arról is nevezetes lehetett volna. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság fel is ajánlotta az alkalmat, mivel Görögország előzőleg (gazdasági okok miatt) már visszautasította megrendezését — a magyar kormány azonban szintén nem vállalta el. A központi olimpiai sporttelep javasolható helyére, a Városligetbe, a millenniumi kiállítás területére végül is az Osbudavár mulató került. Ezt kevésbé tartja számon a világ. Végül mégis Görögország rendezte meg az első újkori olimpiai játékokat Athénban. Sporttelepre azonban mindenképp szükség volt a fővárosban. Az évtizedek folyamán változatlanul keresték a megfelelő helyet, összesen 16 területet vizsgáltak meg. Ezek közül a Keleti pályaudvar mögött a Thököly út—Aréna (ma Dózsa György) út—Stefánia út közötti területet választották ki, amikor a Magyar Lovaregylet a versenypályát onnan elhelyezte. A hely kiválasztásában szerepet játszott a jó tömegközlekedési kapcsolat megteremtésének lehetősége is, hiszen mérkőzések alkalmával a nagyszámú közönség lökésszerű áramlását megfelelően kell terelni oda és vissza. A közvélemény sürgetésére megszületett az 1921. évi törvénycikk, az úgynevezett testnevelési törvény, mely kormányfeladattá tette egy stadion építését Budapest területén. Ennek teljesítése azonban egyre
