Budapest, 2006. (29. évfolyam)

6. szám június - Horváth Júlia Borbála: Háló nélkül

BUDAPEST 11 tűző napon, foghíjas széksorok és zsúfolt lelátók esetén is ugyanúgy, és lelkesen, és komolyan, és szívből... (mint tudjuk) — de a dolgok nem ilyen egyszerűek. Mint tudjuk. Először is a sátrat föl kell építeni. Karbantartani, foltozni, tisztítani. Minden előadás után söprögetés, slagozás következik, a porond szürke a portól, mert az önkormányzat nem valami nagyvonalú a füvesítéssel, a kellékeket pontosan el kell rakni a tokokba, a luftballonokat leengedni és a maradék pattogatott kukoricát nedvességmentes helyen tárolni. A hüllőknek télen-nyáron fűteni (olykor hűteni), a jumpingaszal köteleit ellenőrizni, a pónikat etetni, járatni és vigasztalni egy-egy erősebb majáiisi nap után, amikor sörénvük maradék szőre is égnek áll a sok simogatástól. De hát szünet idejére kell a kiegészítő szórakoztatás a közönségnek és a kiegészítő bevétel a társulatnak a hosszú téli hónapokra. Október végén ugyanis leáll a vándorlás, a cirkuszosok beköltöznek városi lakásaikba, tervezgetnek, számolnak és álmodnak áprilisig. Ka jó volt a nyár. kevésbé kemény a tél is, bár tizenhat vándorcirkusz-társulat osztozik a magyar népességen; többségük a Dunántúlon kalandozik, mert az Alföldet nem valami cirkuszbarát népség lakja, állítólag megvan nekik a maguk baja, nemhogy a másé érdekelné őket. A tavaszi nyitáskor feltűnnek a riválisok, megnézik egymás előadását, méricskélnek, hasonlítgatnak, vajon hol állnak új műsorszámaikkal a versenyben, tán még barátkoznak is, a szezonban már úgysem lesz rá idejük. A munkanapok nagyjából egyformán lelnek. Délelőtt összeül a társulat, kiosztják a feladatokat, felírják, mit kell beszerezni. megjavítják a hibás gépkocsikat, elkészítik a fix táblás reklámplakátot és megszervezik a szórólapozást. Igen, a marketing is önerős, ha beesik néhány tévés vagy újságíró, az mindig jól jön. Akinek szakmai sara van, az napközben gyakorol, a családtagok ugyan soha nem szólnak rá senkire, hogy „Szedd már öszsze magad fiam!", mindenki maga érzi, ha valami hibádzik. Kinevezeti főnök nincsen, csak rangidős, a szakmai sorrend kimondatlan, a hierarchiában mindenki tudja a helyét. Előadás előtt tanácsos legalább egy órát pihenni; persze nem mindig sikerül, olykor a hétköznapi cirkusz megszorongatja az estit. A szórakoztató számok kitalálása nemcsak humorérzék kérdése, az a legnehezebb erőelem, ki érti, miért nem durran a tegnapi biztos poén. Olyankor szakadatlanul próbálkozni kell, egészen addig, amíg legalább el nem mosolyodnak az emberek; a ,. Van mááásik!" mindig bejön. Az ügyességi számok sikere a rutintól, a mindenkori fizikai állapottól és a kellékek minőségétől függ. Utóbbi nem lehet pénzkérdés. Olykor nem is az az igazi nehézség - hanem például az, hogy nem kapni csomómentes hálót. De a vastaps gyógyítja a sebeket. Persze a család többi lagja sem marad ki az ünneplésből, a fináléra porondon az egész társulat. Most nem kell jegyet szedni, nyalókát, gumicukrot árulni, lufit fújni, füstgépet kezelni, zenét elindítani, leállítani, terepszemlét tartani, szerződést kötni, rossz idő miatt aggódni. bokaficamot gyógyítani, hüllők után szaladgálni; elég csak határtalanul mosolyogni, talán ez az egyetlen öt perc a nap folyamán, amikor felhőtlen az ég idebenn. A bemutatást a rendezkedő végzi. mindenkit a művésznevén szólít, aztán nagyon-nagyon köszöni: „Önök csodálatos közönség, örülünk, hogy itt voltak, mondják el otthon, mit láttak itt nálunk, és a viszont-viszontlátásra!" A közönség pedig viszontörül, viszontnem-ígér semmit, a családok egy szezonban legföljebb ha kétszer látogatnak el efféle mulatságra, amíg a gyerek ki nem öregszik a vattacukorkorból. Átmenetileg, amíg az ő gyereke is... de ezt már ismerjük. A taps lassan kifárad, a szülők kihúzzák maszatos lurkóikat a lelátó alól, néhány fáradt füstpöf vacakol még a fűcsomók között. Gabriella ezüstszemekkel. szerényen kapaszkodik a sátor oldalfalába, és várja, hogy az utolsó vendég is kiugrálja magát a gumiasztalon. Indulás előtt megiszik egy Red Bulit, szombaton sokáig tart a munkaidő, éjfél felé egy diszkóban lép fel a hálós számmal. A férje persze elkíséri, mégse legyen egyedül az éjszakában. A késdobáló-egyensúlyozó-kígyóbűvölő házaspár is készülődik a lakókocsijában, ma este tévéfelvételre igyekszenek. A Richter szülők kedvtelve bólogatnak, értik ők. mi ez, akárhogy is, de csinálni muszáj; istenem, kicsit sűrű lett ez a hétvége, és hogy a következőre hívják-e őket, arra nincs biztosíték.