Budapest, 2006. (29. évfolyam)

5. szám május - Csordás Lajos: Áramházak

Az aquincumi állomás BUDAPEST 23 Aramházak AZ IPAR EPÜLETEINEK EGY RÉSZE - a dolog természeténél fogva - sohasem lesz vonzó alkotóeleme az utcaképnek. Annál inkább azok a házak, amelyekben a szolgáltatások rendezkedtek be Budapesten, s amelyek műszaki tartalmuk mellett épílell örökségünk szempontjait mérlegelve is fontosak. Bó száztíz éve, hogy az áramszolgáltatás felépítette házait a fővárosban — és ez a szerencse. Az ipari szorgalom - így és ezért - utcáinkat, tereinket olyan patinás vonásokkal gazdagította, amelyekre ránézni ma is öröm. Csordás Lajos Sebestyén László Gondolnánk-e. Iiogv a Cézár-ház kapuzala vagy a Merlin Színház a budapesti áramszolgáltatás építészeti emlékei közé tartozik? Ahogyan a Kazinczy utcai Elektrotechnikai Múzeum, a ferencvárosi kulturális centrummá vált Trafó vagy az Általános Értékforgalmi Bank Markó utcai épülete is. Tervezőiket dicséri. hogy ezek az ipari épületek az után is részei tudtak maradni a városszövetnek, hogy eredeti funkciójuk megszűnt. Az áramszolgáltatás a fővárosban 1893-ban kezdődött, magánvállalatok jóvoltából. A város két céggel kötött szerződést, s azok majdhogynem egyszerre kezdték működésükéi. Először a Ganz Villamossági Rt. leányvállalata, a Magyar Villamossági Rt. (M V. Rt.) építette ki hálózatát, s 1893. október 20-ától váltóáramot juttatott el fogyasztóihoz. Aramfejlesztő telepe a Váci út 72. szám alatt épült lel. A másik cég az Általános Osztrák Légszesztársulal által alapított Budapesti Általános Villamossági Rt. (BÁV Rt.) volt. Ez is váltóáramot termelt, de egyenárammá alakítva szolgáltatta. Központi telephelye a konkurenciáétól nem túl messze, a Visegrádi utcában épült fel, két háztömbnyi területen, úgy, hogy keresztülszelte a Csáky utca (régebben Berzenczey utca, a mai Hegedűs Gyula utca), ezért hívták Csáky (vagy Berzenczey) utcai telepnek. Egyik tömbje—a Csáky utca és ti Pannónia utca közötti telekrész — volt a széntelep, ahová sínek sokasága futott be. A másik tömbön álltak a gépházak és kazánházak. Épületei látványosak. Az egyik oldalon gótizáló. tornyos téglahomlokzat, a másikon hatalmas, klasszicizáló kapuzat nézett az utcára. A termelés itt 1893. november l-jén indult meg. Mivel a cég koncessziója egyenáram szolgáltatására szólt, az áramfejlesztőben termelt váltóáramot át kellett alakítaniuk, mielőtt a felhasználókhoz juttatták. Ezért a központi telepen kívül átalakító állomásokat is építettek a város több pontján. Az első világháborúig öt is létesült: a Kazinczy, a Murányi, a Weiner Leó (akkor Horn Ede) utcában, a Liliom és a Eogodi utcában, majd a háború után még egy, a Gerlóczy utcában (de ez már egy újabb vállalat beruházása volt). Amikor 1891-ben a főváros szerződést kötött az első áramszolgáltató cégekkel, fenntartotta magának a megváltás jogát. Ez a tízes években következett el: az MV. Rt.-t 1914-ben, a BÁV Rt.-t 1918-ban velte meg. Ekkor már sajál céggel és erőművel is rendelkezett. A főváros cége a gázművek áramszolgáltató