Budapest, 2006. (29. évfolyam)
5. szám május - Balogh Péter István: Parkok, kertek, közterek
nes évek közepe óta azok a projektek a meghatározóak, amelyek már rehabilitált használatra feltárt - ipari vagy lakólunkciójú — területek megújításához kapcsolódnak. Évtizedeken keresztül készültek beépíteni a Engels tér aszfaltozott parkolóját, aztán évekig egy betongödör tátongott a helyén. Ma ez az Erzsébet téri kulturális központ a föld alatt, és a tetején -sajátos helyzetben - egy kortárs gondolatokat követő és egyszerű formákkal, jó anyagokból építkező park. Funkcionálisan kiemelkedő értékű tetőkertjei épültek a Nyugati pályaudvar melletti Westend üzlet- és szállodaközpontnak is; igaz ezek valóban fent vannak, hat-nyolc emelet magasban. Kár, hogy kialakításuk gondolati és megvalósítási színvonala (túlzottan színes térkő burkolatok, mű téglatámfalak) nem éri el az építészeti kialakítás minőségét. Az utóbbi évek nagyberuházásai közül jelentős zöldfelület csak a Ganz parkban (Millennáris) jött létre. Területe közel három hektár, figyelemre méltó, kísérletező hajlamokat felvillantó, igen érdekes felület alakult ki rajta. (Nem von le a park értékéből, csak a történet szépségéből, hogy jelentős része magántulajdon, s bár beépítése ellen hosszú évek óta folyik a küzdelem, a városszerte ismert „Zöld Péter játszótér" folyamatosan veszélyben van.) A nagyberuházásokhoz komplex felszíni rendezések, faltól falig terjedő felújítások kapcsolódnak. A metróépítkezésekkel összefüggésben elkészült három budai tér e felfogás szerinti rendezése. A Gellért tér körül csaptak a legmagasabbra a hullámok: a szálloda előtt elhelyezett kúlházat (legalábbis a szólamok szintjén) sokáig a lebontás fenyegette. A Móricz Zsigmond körtér bírálói a közlekedés oltárán feláldozott térről beszélnek, a közlekedés szakértői az oktalan esztétizálást vádolják — ez a kettősség kellően megvilágítja a feladat öszszetettségét. A Kosztolányi Dezső tér felújítása a legjobban sikerült vállalkozás a három közül: a valódi igényeket felmérve sikerült egy olyan nagyvonalú kompozíciót kialakítani, amely egyszerre tükrözi a tér városszerkezetben betöltött szerepét, és szolgálja magas szinten a használóit. A legnagyobb szabású — az előkészítés szakaszában lévő — városmegújítás a „Corvin—Szigony-projekt", a Belső-Józsefvárosban. Koordinálója, a Rév 8 Rt., korábban nyilvános pályázatot írt ki, a-