Budapest, 2006. (29. évfolyam)

1. szám január - Buza Péter: Európába tart a Szabad Nép

BUDAPEST 15 lést, megnevezést a Schwarczék házára is a szerkesztőségi és kiadói hivatalok működtetője, a földszintet bérelve, más emelet-, illetve épületrészeket integrálva magához (azaz az 5-ös szám alatti, a Rákosi-féle házhoz) a szomszédságból. Nem biztos, de erősen valószínű. A sajtótörténet ugyanis a Budapesti Hírlap kiadóhivatalának épületét ezzel a Czigler tervezte sarokházzal azonosítja, miközben a hivatalos cím mindig is a József körút 5. volt. Mindegy is. Mindegy, mert a két szomszéd a modern időkben vitathatatlanul egy palotává egyesül. A homlokzatok képében megmutatkozó, a belső terek kapcsolatrendszerét érintő durva átalakítással, amelynek során az 5-ös számú és a 3-as számú József körúti épületből egy ház lesz - megjelenésében is —, s ezekhez hozzárendelik a harmadik szomszédot, a 7-es számút, bár annak küllemét nem érinti a beavatkozás. Melynek során 1950-ben megszületik a Szabad Nép-székház — a kor szelleméhez illően síppal, dobbal, nádi hegedűvel. A radikális átépítés pártos lendülettel zajlik. Megmozdul a sportoló tár-A sajtóház még a domborművei sadalom — jótékonysági focimeccset játszik az Iparügyi Minisztérium meg a Posta csapata —, gyűjtik a felajánlásokat, műsoros ünnepélyt szerveznek a városháza dolgozói. akik „tudatában vannak annak, hogy mit jelent számukra a Szabad Nép: útmutató a béke, az ötéves terv megvalósítása, a jólét és a szocializmus felé vezető úton". Csak a városházán több mint 11 ezer forint gyűlt össze 1949 áprilisának első hetében — mint a Fővárosi Napló híreli április 27-i számában, a Népi mozgalommá vált a Szabad Nép házának felépítése című cikkében. 1950-ben avatják fel az egyesített épiiletkettó'st, amelyben berendezkedik a nyomda és a szerkesztőség meg a kiadóhivatal - ahogy utaltam rá, elfoglalva a 7-es számú házat is. Milyen az új ruhát öltött új ház? Nem szocreál s nem Sztálin-barokk. A félmondatokból összerakható műítészi vélemény értékes épületnek mondja, amely a Major Máté és Fischer József megfogalmazta szakmai koncepció jegyében, Fischer és Molnár Farkas ízlésének nyomában járva ülteti át magyar és körúti viszonyok közé a Bauhaus és Le Corbusier stílusát. Modernelegáns ház. Épülhetett volna akár tíz évvel korábban is, akkor éppen így nézne ki, legfeljebb a vitathatatlanul szocreál relief nem kerül rá a homlokzatára. Tervezője, aki egységes ruhába bújtatta a két épületet, Lux László volt,