Budapest, 2005. (28. évfolyam)

12. szám december - Irásné Melis Katalin: Királyi udvarhely a Margit-szigeten

H U I) A P F S T ^flflj^ n F P. E M B E R 24 várfal. A kettős várfalak támadás esetén az udvarház és a kolostor katonai védelmére is alkalmasak voltak. Bár a külső várfalakból egyelőre csak kisebb részleteket ismerünk, az udvarhely beilleszthető abba a Duna menti katonai-védelmi övezetbe, amelyet a király a római limes mintájára szándékozott kiépíteni. 1241 nyarán ugyanis bebizonyosodott, hogy a Duna komoly akadályt képez a támadók előtt, mert csak a szokatlanul kemény tél beállta után, a befagyott folyón tudott átkelni a tatár sereg. 1250-ben IV. Béla megírta a pápának, hogy az ország belsejében néhány várat már fel is építettek. A Nyulak szigete a déli szigetcsúcson a johanniták várával, középen az erődített királyi udvarhellyel és északon az esztergomi érsek várával a Duna menti katonai-védelmi övezet egyik láncszemét alkotta. A történeti forrásokban az udvarhely épületeiről is szó esik. Ebben az időszakban a királyi udvarhelyen egy „óbudai katona", bizonyos Károly úr volt a fegyveres őrök parancsnoka, aki 1276-ban, a Margit szentté avatása ügyében lefolytatott vizsgálat idején már budai királyi bíró. Vallomásában elmondta, hogy az építkezések kezdetén őt bízta meg a király a monostor és a sororok (apácák) védelmével. A történeti forrásokban az udvarhely épületeiről is találunk adatot. 1276-ban a 62. tanú, Károly budai bíró unokahúga megemlítette az udvarhely egy másik épületét: elmondta, hogy miközben négy napig betegen Margit sírjánál imádkozott, „éjjelente a király lír ma már lerombolt házában " tartózkodott. Ez a tanúvallomás - különösen a „lerombolt" kifejezés -, azt sugallja, hogy a IV. Béla által kiépített udvarhelyen, nem sokkal Szent Margit és IV. Béla 1270-ben bekövetkezett halála után, újabb építkezések következtek. A történeti adatok szerint az 1255-1290 közötti időszakban a királyi családok rendszeresen kijártak a szigetre. Gyakran meglátogatták a kolostorban élő négy Árpád-házi hercegnőt: IV. Béla Margit lányát, a királyi pár unokáit, Margitot és Erzsébetet (utóbbi V. István király lánya volt) és III. Béla unokáját, Margit macsói hercegnőt. A családi együttlétek és a pihenés közben több alkalommal országos ügyeket is intéztek itt. Például 1264. május 13-28. között IV. Béla számos királyi tisztségviselővel két hétig a szigeti udvarházban ítélkezett. Fontos esemény színhelye volt az udvarház 1266. március 23-án is. IV. Béla és fia, István ifjabb király az udvarházban találkoztak, és miután megegyeztek az ország és a királyi hatalom megosztásában, a békekötéssel lezárultak a fegyveres harcok. A magyar királynék közül V. István felesége, Kun Erzsébet kedvelte a leginkább a szigeti udvarhelyet. Amikor 1272-ben V. István váratlanul meghalt, lánya, Erzsébet hercegnő volt a kolostor priorisszája (főnökasszonya), és V. Istvánt a kolostor templomában temették el. Erzsébet királyné 1290-ben, IV. László halála után végleg a szigeti házába költözött, és 1295 körül itt halt meg. A 15. század második feléig nincs adatunk a szigeti udvarhelyről. 1472-ben Szilágyi Erzsébet vitába keveredett a szigeti apácákkal, mert megakadályozták, hogy a kolostoruk melletti udvarházba látogasson. A pápai követ-A királyi kastély alaprajza