Budapest, 2005. (28. évfolyam)

12. szám december - Irásné Melis Katalin: Királyi udvarhely a Margit-szigeten

DECEMBER Zflfl^ff BUDAPEST Királyi udvarhely a Margit-szigeten IRÁSNÉ MELIS KATALIN A régészeti kutatás sok részletét tisztázta a kolostorhoz rendezett középkori épületeknek A történeti forrásokban az udvarhely épületeiről is szó esik. Elsőként Mária királyné házát említi egy 1248-ból fennmaradt oklevél, amely szerint a premontrei szerzetesek házának közelében állt. A családi együttlétek és a pihenés közben több alkalommal országos ügyeket is intéztek itt. • A Margit-sziget legismertebb középkori műemléke a királyi udvarhellyel egybeépült domonkos apácakolostor. Leghíresebb lakója Arpádházi Szent Margit volt, akit már életében csodatévő szentként tiszteltek. IV. Béla király (1235-1270) és Laskaris Mária királyné legkisebb lányát „...anyja, a királyné még a méhében hordozta a tatárjárás idején. Ekkor fogadták meg férj ével, a királlyal együtt, hogy ha leányuk születik, engesztelő áldozatként apácának adják a maguk és az ország megmeneküléséért!' Az idézet a Margit-legendából származik, amelynek nyomán végigkísérhetjük a dalmáciai Kiissza várában született királylány (1242-1270) életének eseményeit. A királyi pár a Margit számára felépítendő kolostor helyszínéül az óbudai partok közelében elhelyezkedő, dús növényzettel borított, csendes szigetet választotta. A legutóbbi évek régészeti kutatásai során kiderült, hogy az uralkodó birtokában álló szigeten már a 13. század első felében kiépült az első királyi udvarhely, és az is, hogy az akkor emelt udvarház megmenekült a tatárok pusztításaitól: 1243 tavaszán, amikor IV. Béla és kísérete visszatért Óbudára - mivel annak várát lerombolták -, itt, a szigeti udvarházban szállt meg. Feltételezhető, hogy Béla magával hozta a Nyulak szigeti udvarhely teljes átépítésének a terveit, s a munkálatok még abban az évben el is kezdődtek. 1255-re pedig készen állt a magyar középkori építészet egyedülálló, különleges alkotása, amely magában foglalta az óbudai királyi várhoz hasonló, erődített udvarhelyet és a Margit számára alapított apácakolostort. Az együttes legfontosabb épülete a Boldogságos Szűz tiszteletére alapított templom volt, amelynek déli oldalán a Domonkos-rendi előírásoknak megfelelő kolostor, keleti oldalán, a Duna-parton, pedig a széles falakkal övezett udvarházak helyezkedtek el. A különböző épületszárnyakat várfalaknak is beillő kerítések választották el egymástól, és az egész épületegyüttest is körbefogta egy széles, külső A 13. századi udvarház feltárt falai