Budapest, 2005. (28. évfolyam)

12. szám december - Schneller István: Gondolatok az ország első városáról

5 DECEMRF. R gflfl^ff B 11 DAI'ES '1' szakaszokon, ahol lehetséges, a ter­mészetes parti felületek kialakítása a feladat. Például a Soroksári Duna-ág és a Lágymányosi öböl mentén, de ugyanígy a Hajógyári sziget, a Nép­sziget és környező öbleiknél. A folyó­parton széthúzott belváros és a hozzá kapcsolódó városrészek területén, út­jain nem uralkodhat, ahogy most te­szi, a gépjárműközlekedés. Víz és város együttélésének külön­leges példája lehet a Csepel-észak szigetcsúcs keleti oldalán a Soroksári Duna-ág partjain az új városrész: Cse­pel-Víziváros, ahol mesterséges lagú­nák, a meglévő és kialakítandó öblök mentén vonzó lakóterületek alakul­hatnak ki. Eltűnnek a még meglévő sebek, a belvárosi Duna-parton meg­újul az Ybl bazár, átépülnek a Köz­raktárak. Budapest zöldfelületeit és zöldte­rületeit minden eszközzel gyarapíta­ni szükséges. Ebbe a programba bele kell tartozzon a fő- és mellékútvona­lak erőteljes fásítása, a meglévő zöld­területek megóvása, de főképpen és elsősorban a rozsdaövezet területén új városi közparkok, sportterületek és zöldfelületek kialakítása. A felha­gyott ipartelepek területi tartalékai­nak kihasználása éppen e speciális vonzerő révén válhat valósággá. Kü­lönösen fontos a Csepel-sziget észa­ki csúcsán kialakítandó új közpark, amely - talán meglepő az adat - a vá­ros geometriai közepétől éppen olyan távolságra (közelségben) fekszik, mint a csodálatos Margitsziget. Ha­sonlóan fontos az ipari zóna déli-dél­keleti szektora, ahol éppen a Sorok­sári Duna-ág és Kőbánya között ha­talmas tartalékok állnak rendelke­zésre, ahol a vegyes városi területek kialakításának egyik legvonzóbb esz­köze a zöldterületekkel fellazított vá­rosszerkezet lehet. Szinte az ipari zóna felszabadult te­rületeihez hasonló nagyságú Buda­pesten a vasút, illetve a vasútállomá­sok felhagyott földje, vagy a felülépít­hető részeké, olykor szinte negyede­ké. Az elővárosi vasúti közlekedés szerepének növekedésével várhatóan csökken majd a használatban meg­tartott vasúti területek nagysága, és megújulnak, átépülnek a pályaudva­rok. Különösen fontos a Kelenföldi és térségének átalakulása, ahol létrejön Budapest új központi pályaudvara, amely egyszerre lesz „városkapu" és városrészközpont, valamint az átszál­lások legfontosabb, úgynevezett in­termodális (azaz a közlekedési eszkö­zök közötti váltást szolgáló) csomó­pontja. Az elővárosi vasút szerepének nö­vekedésével párhuzamosan kiépül az észak-déli regionális gyorsvasút, azaz összekapcsolódik az 5-ös metró­vonal a csepeli és a szentendrei HÉV-vonalakkal, kiegészül a villamosháló­zat, különösen a Duna mentén és a hidakon. A kötöttpályás tömegközle­kedés fejlesztése elsőbbséget kap, és a legfontosabb megállókban, átszál­lóhelyeken nagy P+R parkolókban hagyhatjuk majd ott autónkat. Örökségünk élő érték A nagy kiterjedésű, szinte egységesen eklektikus képet mutató történeti városmag elsősorban Pesten, de Bu­da jelentős részén is óvatos de gyors megújításra szorul. Ezeken a terüle­teken igen fontos a város meglévő és átmenthető karakterének védelme. Ez azt jelenti, hogy alaposan meg kell indokolni, ha egy-egy épületet le akarnak bontani, s remélhetőleg or­szágos tervpályázattal kell majd iga­zolni, hogy az új jobb, mint az, ami­nek a helyére kerül. Itt nem a múlt­ba révedésről van szó, hanem a város identitásának, különösen jellegzetes városrészei önazonosságának a meg­őrzéséről. Hogy egy közeli, viharos példát is mondjunk: a volt zsidóne­gyed kulturális értékeit fokozottan őrző rehabilitáció csak ilyen szemlé­lettel valósulhat meg. Különösen fontos ebből a szem­pontból a Budapest szívének is ne­vezhető, Kiskörúton belüli terület. A közterületek és közhasználat számára megnyitható udvarok, kertek meg­újításával, a köztér-építészet újszerű, európai szintű példáinak követésével a „jó helyek" bejárható láncolatát le­het itt létrehozni. Igen fontos Budán a Moszkva tér megújulása, de össze­függéseiben talán még inkább a pes­ti oldalé. Budapest új főutcájának kí­nálja magát a Károly körút városháza előtti szakasza: a forgalom visszafo­gásával, a gyalogosfelületek radikális kibővítésével. Erre a területre éppen a közelmúltban írt ki a főváros hazai és nemzetközi építészek és város­építészek számára egy nagyszabású tervpályázatot, elsősorban a Belváros megújításának, versenyképessége nö­velésének szándékával. Adottságainkat kötelező kihasználni Budapest speciális adottságának ki­használására megújulnak a fürdők, gyógyfürdők, új uszodaegyüttesek épülnek, különösen az egyetemi ne­gyedekben és a nagyobb iskolák kö­zelében. A konferenciaturizmus szol­gáltatásainak bővítése érdekében új, nagy befogadóképességű konferen­ciaközpont vagy -központok szület­nek. Jellegzetessége lesz Magyaror­szág fővárosának az egyetemvárosi, a tudásközpont és -transzfer szerep. Meglévő kulturális és oktatási adott­ságait kihasználva Közép-Európa, de talán Európa egyik kulturális főváro­sa lehet a nélkül is, hogy a címet egy évre elnyerné. Mint látható, az én „vízióm" sze­rint a jövő Budapestje nagyon is ha­sonlítani fog arra, amilyen ma, csak sokkal ápoltabb, élhetőbb és vonzóbb lesz. Megújulnak épületei, városré­szei, különösen a belső városrészekre nehezedő forgalmi teher enyhül, nő­nek a zöld, a gyalogos és kerékpáros felületek, több lesz az elérhető vízfe­lület, radikálisan megújulnak a köz­területek. A kortárs építészet a tény­legesen létező feladatok megfogal­mazásánál és újrafogalmazásánál kap lehetőséget arra, hogy a város emble­matikus új épületeit, hídjait közle­kedési és közterületi létesítményeit megalkossa. Budapest tényleges regionális sze­repe - amire történelme is ítéli s fel­jogosítja -, hogy az ország, a Kárpát medence, sőt, a közép-kelet európai térség legélhetőbb, az igazi európai tradíciókat megújítva-megőrző nagy­városa legyen. •

Next

/
Thumbnails
Contents