Budapest, 2005. (28. évfolyam)

12. szám december - Schneller István: Gondolatok az ország első városáról

5 DECEMRF. R gflfl^ff B 11 DAI'ES '1' szakaszokon, ahol lehetséges, a természetes parti felületek kialakítása a feladat. Például a Soroksári Duna-ág és a Lágymányosi öböl mentén, de ugyanígy a Hajógyári sziget, a Népsziget és környező öbleiknél. A folyóparton széthúzott belváros és a hozzá kapcsolódó városrészek területén, útjain nem uralkodhat, ahogy most teszi, a gépjárműközlekedés. Víz és város együttélésének különleges példája lehet a Csepel-észak szigetcsúcs keleti oldalán a Soroksári Duna-ág partjain az új városrész: Csepel-Víziváros, ahol mesterséges lagúnák, a meglévő és kialakítandó öblök mentén vonzó lakóterületek alakulhatnak ki. Eltűnnek a még meglévő sebek, a belvárosi Duna-parton megújul az Ybl bazár, átépülnek a Közraktárak. Budapest zöldfelületeit és zöldterületeit minden eszközzel gyarapítani szükséges. Ebbe a programba bele kell tartozzon a fő- és mellékútvonalak erőteljes fásítása, a meglévő zöldterületek megóvása, de főképpen és elsősorban a rozsdaövezet területén új városi közparkok, sportterületek és zöldfelületek kialakítása. A felhagyott ipartelepek területi tartalékainak kihasználása éppen e speciális vonzerő révén válhat valósággá. Különösen fontos a Csepel-sziget északi csúcsán kialakítandó új közpark, amely - talán meglepő az adat - a város geometriai közepétől éppen olyan távolságra (közelségben) fekszik, mint a csodálatos Margitsziget. Hasonlóan fontos az ipari zóna déli-délkeleti szektora, ahol éppen a Soroksári Duna-ág és Kőbánya között hatalmas tartalékok állnak rendelkezésre, ahol a vegyes városi területek kialakításának egyik legvonzóbb eszköze a zöldterületekkel fellazított városszerkezet lehet. Szinte az ipari zóna felszabadult területeihez hasonló nagyságú Budapesten a vasút, illetve a vasútállomások felhagyott földje, vagy a felülépíthető részeké, olykor szinte negyedeké. Az elővárosi vasúti közlekedés szerepének növekedésével várhatóan csökken majd a használatban megtartott vasúti területek nagysága, és megújulnak, átépülnek a pályaudvarok. Különösen fontos a Kelenföldi és térségének átalakulása, ahol létrejön Budapest új központi pályaudvara, amely egyszerre lesz „városkapu" és városrészközpont, valamint az átszállások legfontosabb, úgynevezett intermodális (azaz a közlekedési eszközök közötti váltást szolgáló) csomópontja. Az elővárosi vasút szerepének növekedésével párhuzamosan kiépül az észak-déli regionális gyorsvasút, azaz összekapcsolódik az 5-ös metróvonal a csepeli és a szentendrei HÉV-vonalakkal, kiegészül a villamoshálózat, különösen a Duna mentén és a hidakon. A kötöttpályás tömegközlekedés fejlesztése elsőbbséget kap, és a legfontosabb megállókban, átszállóhelyeken nagy P+R parkolókban hagyhatjuk majd ott autónkat. Örökségünk élő érték A nagy kiterjedésű, szinte egységesen eklektikus képet mutató történeti városmag elsősorban Pesten, de Buda jelentős részén is óvatos de gyors megújításra szorul. Ezeken a területeken igen fontos a város meglévő és átmenthető karakterének védelme. Ez azt jelenti, hogy alaposan meg kell indokolni, ha egy-egy épületet le akarnak bontani, s remélhetőleg országos tervpályázattal kell majd igazolni, hogy az új jobb, mint az, aminek a helyére kerül. Itt nem a múltba révedésről van szó, hanem a város identitásának, különösen jellegzetes városrészei önazonosságának a megőrzéséről. Hogy egy közeli, viharos példát is mondjunk: a volt zsidónegyed kulturális értékeit fokozottan őrző rehabilitáció csak ilyen szemlélettel valósulhat meg. Különösen fontos ebből a szempontból a Budapest szívének is nevezhető, Kiskörúton belüli terület. A közterületek és közhasználat számára megnyitható udvarok, kertek megújításával, a köztér-építészet újszerű, európai szintű példáinak követésével a „jó helyek" bejárható láncolatát lehet itt létrehozni. Igen fontos Budán a Moszkva tér megújulása, de összefüggéseiben talán még inkább a pesti oldalé. Budapest új főutcájának kínálja magát a Károly körút városháza előtti szakasza: a forgalom visszafogásával, a gyalogosfelületek radikális kibővítésével. Erre a területre éppen a közelmúltban írt ki a főváros hazai és nemzetközi építészek és városépítészek számára egy nagyszabású tervpályázatot, elsősorban a Belváros megújításának, versenyképessége növelésének szándékával. Adottságainkat kötelező kihasználni Budapest speciális adottságának kihasználására megújulnak a fürdők, gyógyfürdők, új uszodaegyüttesek épülnek, különösen az egyetemi negyedekben és a nagyobb iskolák közelében. A konferenciaturizmus szolgáltatásainak bővítése érdekében új, nagy befogadóképességű konferenciaközpont vagy -központok születnek. Jellegzetessége lesz Magyarország fővárosának az egyetemvárosi, a tudásközpont és -transzfer szerep. Meglévő kulturális és oktatási adottságait kihasználva Közép-Európa, de talán Európa egyik kulturális fővárosa lehet a nélkül is, hogy a címet egy évre elnyerné. Mint látható, az én „vízióm" szerint a jövő Budapestje nagyon is hasonlítani fog arra, amilyen ma, csak sokkal ápoltabb, élhetőbb és vonzóbb lesz. Megújulnak épületei, városrészei, különösen a belső városrészekre nehezedő forgalmi teher enyhül, nőnek a zöld, a gyalogos és kerékpáros felületek, több lesz az elérhető vízfelület, radikálisan megújulnak a közterületek. A kortárs építészet a ténylegesen létező feladatok megfogalmazásánál és újrafogalmazásánál kap lehetőséget arra, hogy a város emblematikus új épületeit, hídjait közlekedési és közterületi létesítményeit megalkossa. Budapest tényleges regionális szerepe - amire történelme is ítéli s feljogosítja -, hogy az ország, a Kárpát medence, sőt, a közép-kelet európai térség legélhetőbb, az igazi európai tradíciókat megújítva-megőrző nagyvárosa legyen. •