Budapest, 2005. (28. évfolyam)
1. szám január - Van képünk hozzá :-( Tükörtopik :-)
35 JANUÁR ZFLFLSJ BIIDAI'E S T A Tükörtopik rovatban idézett hozzászólásokat az Index, vagy az Építészfórum topikjaiból merítjük. Ha Önnek kedve van bekapcsolódni a városról szóló beszélgetések valamelyikébe, keresse fel az egyik ajánlott fórumot, melyek címét, és a beszélgetésben szereplő építmények internetoldalának elérhetőségét weboldalunkon is megtalálja. égető, de hogy épp a művészetek szolgálja egy ilyen kripta... KM: A világban van, mondjuk, (kerekítsünk) ötven igen-igen jó építész, meg kell hívni közülük ötöt vagy tízet, és zárt meghívásos pályázaton eldönteni. Ebből a mutyizós, földhözragadt, ötlettelen magyar építészeti posványból másképpen nem lehet kitörni. Majd ha sorban épülnek a világ jelentős építészeinek a művei, akkor talán majd vissza lehet kanyarodni, hogy tudnak-e a magyar építészek is hasonlókat létrehozni. Egy város 21. századi építészeti arculatát miért kellene kizárólag hazai alapanyagból kigyúrni különösen most, amikor ledőltek a határok...? Többek között a Haller kapu pályázata is megmutatta, hogy ilyen inspirativ helyre (folyópart), ahol nem igazodni kell, hanem igazodást kellene megteremteni a többi - később épülő - létesítmény számára, ott legfeljebb ennyire tellett a honi építészeti szürkeállományból, ott felesleges ebben az állóvízben tovább tocsogni, és keresni az aranyhalat. És nekem ne mondja senki, hogy ez pénzkérdés, mert nem az!!! Ha fontos ügyről van szó, eddig sem számított a pénz (különösen az elpazarolt pénz), lásd Nemzeti Színház... sityu: Igenis van kis hazánkban színvonalas építészet; nincs most kedvem fölsorolgatni (asszem itt az építészfórumon jó pár említésre méltó példát találni) (...) A meghívásos pályázatokról: a pályázati jogszabályok különleges feltételek fennállásához kötik, különleges esetekben teszik lehetővé a meghívásos pályáztatást, s véleményem szerint ez kimondottan így helyes. Ugyanis, ha valami melegágya a mutyizásnak, akkor a meghívásos pályázat az az. Ki legyen a meghívottak közt, ki maradjon ki? S ha tudom, hogy kik pályáznak, könnyebben ki lehet sakkozni, hogy kit is szeretnék nyertesnek (nyílt pályázaton viszont kizáró tényező, ha valaki az anonimitást sértőt tesz). Egy szó, mint száz: nincs igazán szükség meghívásos pályázatokra, maradjanak meg azok a speciális esetekre! (...) A nagy tehetségű külföldi kollégákról: mostanában nem nagyon jutok hozzá külföldi szaksajtóhoz, jórészt az Oktogonból, s innen-onnan szedem információimat, de nincs valami nagy véleményem úgy általában a külföldi színvonalról sem. Pontosabban: nem jobb az sem annyival, mint gondolnánk, tombol az ezt-is-meg-tudtam-csinálni típusú szopott gombóc elfuserált csigaházak divatja (természetesen itt is tisztelet a kivételnek). Másrészt a külföldi építészeket senki sem gátolja abban, hogy magyar irodát nyissanak (lásd: Egeraat), s induljanak pályázatokon; de azt hiszem inkább nevetőgörcsöt kapnak az itteni honoráriumoktól. (...) Végül: egy pályázat adja az egyik legpontosabb képet az adott kor színvonaláról. Itt és most, ezektől az építészektől, Magyarországon, Európában, a világ építészetének hatásaira ezek a válaszok születtek: se nem jobbak, se nem rosszabbak, vi: (...) Alapvetően egyetértek azzal a véleménnyel, hogy amit a déli Duna-partokon csináltak és csinálnak, az igen csapnivaló. Kerületi és városi tisztségviselők, kamarai résztvevők rövid beszámolóiból és elejtett mondataiból csak erősödik ez a vélemény. De ha erős véleményt fogalmaznék meg, akkor mellé tennék valamit az asztalra. Egy elutasított, megbírált vagy be nem adott tervpályázati anyagot, egy új szabályozási tervjavaslatát, egy rendszerjavító gondolatot... Azt elutasítom, hogy messziről jött emberek mutassák meg nekünk, hogy mi a klassz. Ha már elrontunk valamit, az legyen igazi káeurópai, amolyan sajátfészekbe csinálós. Az, hogy külföldön több jó építész van, az természetes: kint többen vannak, mint bent. De hogy az átlag jobb lenne... azt kétlem. kemtam: (A Kvassay út menti terület városépítészeti kialakítására kiírt pályázat eredményeiről) Gyalázat! Finta pusztított hasonlót annó Salgótarjánban. Csakhogy azóta eltelt negyven év! És a másik is valami isteni! Ahogy a sosem siitő nap rozsdabarna fényei kontúrt vonnak a horizontra... hát az nagyon komoly! Tényleg valóság, hogy egy ilyen számítógép-grafikával pályázatokon lehet indulni, mi több, milliókat kaszálni?! Heliodos: Tényleg, ezt már szerettem volna régóta megkérdezni. Hogy képes bárki elképzelni mindazt, ami adott területre épül ezek alapján a számítógépes képek alapján? Lehete vajon úgy felelősen dönteni, hogy a képeken se a környezet nem jelenik meg, amibe illeszkednie kéne az épületnek; de még maga az épület sem: csak körvonalai, tömbje - jó esetben... (A színekről valóban nem is beszélve, mert a valóságtól azok igen elrugaszkodottak - mintha ópium hatására alkotott volna a művész.)
