Budapest, 2005. (28. évfolyam)

1. szám január - Fodor Béla: B.ú.é.k. Budapest?

BUDAPEST FLJFLJJFL IANI1ÁK B. u. é. k. Budapest • A társas élet kitüntetett pillanatai az ünnepek. Az évtizedek, sokszor évszázadok óta rögzült formákkal, rítusokkal szakítják meg a hétköznapok monotóniáját, kiemelik az embert a mindennapok szürkeségéből, keretet adnak az élete eseményeinek. Mióta a január 1-jei évkezdetet a XIII. Gergely pápa által megreformált naptár általánossá tette - tehát a 16. század végétől -, az év ünnepei az új évével kezdődnek. Régi feljegyzések, naplók tanúsága szerint a 19. század első felétől kezdődően ezen a napon a pest-budai polgárok felköszöntötték egymást, és apró ajándékokkal szerencsés új esztendőt kívántak barátaiknak, ismerőseiknek. Ezen a napon kopogtattak a házak kapuján a városi „közművek" első alkalmazottjai is - a kéményseprők és tűzoltók, a lámpagyújtogatók, a bakterek, a vízárusok -, hogy díszes köszöntőlapjukat átnyújtva, melyen rendszerint mesterségük ábrázolása és egy tisztelgő versike volt látható s olvasható, minden jót kívánjanak a ház gazdájának. Később, ahogy Pest-Budából Budapest lett, jelentősen kibővült a jókívánságokat átnyújtok köre is. A budapesti polgárnál ezen a napon már egy egész kis hadsereg jelentkezett (a házmester, a szénhordó, a kémény-