Budapest, 2005. (28. évfolyam)
5. szám május - Buza Péter: Titokzatos matrózkocsma a Duna-parton
35 M Á j i' s 2 0Q5/5 B r d a pes t minden neon ezt teszi. Sokkal jobban illenének a tízes-húszas éveket idéző reklámok, lámpatestek, kukák stb. a belvárosba. Amúgy pedig a panelek is képviselnek valamifajta értéket, lehetnek műalkotások alapjai stb., de valahogy azért mégis kategoriális különbséget érzek egy panelház, és egy VII. kerületi bérház „értéke" között. Sajnos szerintem a belvárosi neonok olyanok, mintha egy panelt építettünk volna a várba. Egyébként szerintem a város építészeti fénykora a két világháború közé esik, azóta csak romlás van. Szeretném, ha minden intézkedés azt a képet állítaná vissza. Ha valaki új épületeket tervez, akkor jobb lenne ezt nem bele, hanem mellé építeni. Elvégre így a minőségi városszövet nőne, nem pedig egyvalamiért áldoznánk fel egy másikat, szjany: Személy szerint én is jobbnak látom azt a megoldást, miszerint a városban található neonokat le kellene szerelni, és kiállítás/gyűjtemény formában tovább őrizni. Már csak azért is, mert valóban, ha minden korból megtartanánk valamit a homlokzatokon, ill. a városban, akkor igen eklektikus képet kapnánk. Mivel azonban Titokzatos matrózkocsma a Duna-parton BUZA PÉTER S A Viadukt vendéglő azonosítása -márciusi rejtvényünk tárgya volt az erről az intézményről készült képeslevelezőlap - nem okozott gondot megfejtőnknek. Maradt azonban még egy további lehetőség - a megfejtés szövege utal rá -, hogy ennek az inkább kocsmának, mint étteremnek a működési helyét pontosabban meghatározzuk. Nem is tudtunk ellenállni a kísértésnek s megkerestük azokat a városképeket, amelyeken a képeslap fő motívumának hátterében szereplő homlokzati elemek azonosíthatóak, s meg is találtuk az erre alkalmas, valószínűleg 1900 körül kéminden véleményre/ötletre nyitottak vagyunk, és több olyan véleményt is hallottunk, miszerint akár használni is lehetne a most fenn lévő régi táblák közül néhányat, ez az eshetőség is felmerült. Egyébként kicsit a munkásságunkról is: egyelőre most az engedélyek begyűjtése van folyamatban a neonok leszereléséhez. Illetve a gyűjteményünket (fotó) egészítjük ki/bővítjük. Továbbá keressük a hasznos kapcsolatokat és megpróbáljuk a témában érdekelt és témával foglalkozó csoportokat, szervezeteket felkeresni és „egyesíteni". Bl: Valóban érdemes megfontolni, hogy mit érdemes folytatni, meghagyni, ill. átrendezni. Véleményünk szerint is ez lehet az egyetlen útja a városfejlesztésnek, azonban azt be kell látnunk, hogy ameddig elsősorban gazdasági érdekek érvényesülnek a reklámokat illetően, addig nem esztétikai szempontok alapján fogja eldönteni a főváros illetékes bizottsága, hogy mi kerüljön fel, mi ne. Mi is ez ellen „harcolunk", és szerintem az álláspontunk nincs is olyan messze másokétól, hiszen ahogyan korábban elhangzott: mi sem szeretnénk minsziilt panorámafotót a FSZEK Budapest Gyűjteményében. Azt mutatja az összehasonlító elemzés (a Viadukt cégére is látszik a fotón, ha nehezen olvashatóak is a betűi), hogy a két ház találkozásának meghosszabbított vonalában nyílott a vendéglő vasajtaja, s ez a két épület a Grand Hotel Hungária, illetve déli szomszédja, az egykori Bristol, a későbbi Dunapalota. Mindkettő telkén ma a Hotel Marriott áll. Ebből pedig kiszámítható, hogy a Viadukt - Csillag Illés üzlete - ajtaja délről számolva a kilencedik (esetleg a tizedik) a vaskapuk sorozatában, ez tehát a pontos helye az egykori jeles vendéglátó intézménynek. Mert bizony - legalábbis működésének egy jól meghatározható periódusában -jeles, sőt, elhíresült éjszakai mulatója volt Pestnek. S hogy az volt, arra nézve előkerült egy, a Pesti Hírlapban 1921. szeptember 21-én Amennyiben véleményének az interneten is hangot adna, keresse fel valamelyik topikot: Építészfórum -Budapest régi fényei topik http://href.hu/x/9vx A neonmentő kezdeményezés honlapja: http://reklamfenyezok.uw.hu/ Az ajánlott fórum címét weboldalunkon is megtalálja: http://budapest.neuropolis.hu/ den „vacakságot" felújítani (habár akad egy-két nagyon szép és hasznos darab is), inkább egy kiállítás megvalósítása az, amely előrelépést hozna, és ez nyilván feltételezi, hogy le legyenek szerelve a neonok. A másik gondolatára reagálva: Budapest városszövete egységes és logikusan felépített mérnöki munka eredménye (szerintem ez rendben van). Az épületek sokszínűek (néha valóban túlzóak), de ez sajnos nem olyan probléma, amire megoldást lehetne találni (és lehet, hogy nem is kell), hiszen ez is egy útja a város fejlődésének. Ahogyan On is mondta, nem minden érték, ami régi, tehát azoknak a helyére lehet újakat, értékeseket építeni. megjelent beszámoló. A továbbiakban ebből idézünk néhány részletet, megmutatva, hogyan élte mondén életét a háború után sajátos divatok szerint regenerálódó város. „A töltés alatt, melyen a népszerű sárga villamoskocsik robognak - üti meg az alaphangot a riporter, Lengyel István - esztendők óta csendesen húzódott meg egy kis korcsma: a viadukt-vendéglő. A dunai hajók személyzete, a kofák, villamoskalauzok szoktak volt betérni ide egy ital borra, egy krigli sörre, mit a csapszék mellett állva hajtottak fel rendszerint. A korcsmaasztalok körül elvétve lehetett csak látni egy-egy utast, aki lekéste a hajó indulását, vagy órákkal előtte érkezett s ott a korcsmában falatozott a batyujából. A csendes viadukt-vendéglő váratlanul nevezetessége lett Budapestnek, illetőleg a pesti éjszakának. Valamiképen elterjedt a híre, hogy haj-
