Budapest, 2005. (28. évfolyam)

1. szám január - Csordás Lajos: Vendégoldal - Csoda a Kő-hegyen

19 JANUÁR FFLFLSFL BUDA I' K S T Vendégoldal Csoda a Kő-hegyen CSORDÁS LAJOS • Budaörsi Kő-hegy. A kopár hegy­tetőn vadrózsabokrok. Köztük látta meg egy szent életű szegényember, bizonyos Wendler Ferenc Szűz Máriát. Ugy mesélte, hogy álmában a rózsa­fejekről mosolygott rá. Később csoda is történt vele. Ráomlott a föld agyag­ásás közben, s ahogy társai az omla­dékot eltávolították róla, sértetlenül bújt elő. A jámbor férfiú ezután foga­dalmat tett, hogy kápolnát építtet a Szeplőtelen Szűz tiszteletére ott, fenn a hegyen, a rózsabokroknál Mindez 1853-ban történt. A kápolna építését 1854-ben kezdték, s a falubeliek se­gítségével 1855-ben fel is szentelték. Wendlernek ráment a vagyona. Ami­kor már álltak a falak, az ördög is meg­jelent előtte. Fgy molnárlegény képé­ben kopogtatott, és sok pénzt ígért, ha eladják neki az épületet, de hiába kísértett. A templomocskát a Szeplőtelen Fo­gantatás tiszteletére szentelték annak idején, mivel IX. Pius pápa éppen azokban a napokban hirdette ki Ró­mában a szeplőtelen fogantatás dog­máját, amikor Wendler megkezdte az építkezést. Állítólag ez az első temp­lom a világon, amelyet erről a hitté­telről neveztek el. A szent életű em­ber a felszentelés után új munkába kezdett: a hegytetőn barlangot vájt a sziklába, s miután a legkisebb lányát is férjhez adta, megszabadulván a vi­lági gondoktól, oda vonult vissza. Ma­ga mögött hagyva a völgybeli világot ott élt remeteként 1878-tól, tizenki­lenc esztendőn át, egészen haláláig, 1897-ig. Gondozta a templomot, fo­gadta a zarándokokat, akik csodája hí­rére jöttek ide. Ott temették el aztán a kápolna sírboltjában: koporsóját már jó előre előkészítette, szívesen mu­togatta még életében vendégeinek. Halála után fia, majd unokája vette át a gondnoki feladatokat. Az 1930-as évektől passiójátékokat rendeztek a kápolna körül, kis szabadtéri kőszín­ház is épiilt mellé e célból. A háború után a Wendler leszárma­zottak még kijavították a belövések nyomait, nemsokára azonban kitele­pítették őket is, csakúgy, mint a bu­daörsi németség kilencven százalékát. A hegytetőn álló építmények falait a lakosság hordta el építőanyagnak. Filmforgatáshoz is felhasználták a ro­mokat: a Kincskereső kisködmön rob­banós jeleneteit vették itt fel, a föld­del téve egyenlővé a kápolnát. így vette meg az ördög végül is, száz év az után, hogy molnárlegény képében megtette volt ajánlatát. De nem ma­radt az övé. Mert a kápolna ma újra áll, messzire fehérlik Budaörs fölött, magasztos ellenpontjaként az alant sorakozó, gigantikus fogyasztásköz­pontoknak. Újjászületése is csoda a maga ne­mében, és csoda, ahogy Budaörsön egymás után visszaállítják a régi em­lékeket: 1998-ban a Kálvária-hegy ti­zennégy stációját, 2000-ben a Kálvá­ria-kápolnát, s 2003-ban az Orbán Ti­bor műcmlékes építész tervezte új -de a régi vonalait követő - kő-hegyi kápolnát is. A megújulás motorja a Budaörsi Német Kisebbségi Önkor­mányzat volt. Energikus vezetőjével, Ritter ImrévéI az élen szervezte meg a közadakozást, így gyűlt össze a szük­séges harmincmillió forint. Sok hely­beli iparos segített munkával, szak­értelemmel. S aki azzal nem tehette, az például éjszakai őrséget vállalt az építés idején, mert vigyázni kellett az építőanyagra - hiszen bármily szent volt is az ügy, az ördöggel mindig számolni kell. Segítettek a hajdani kitelepítettek, főleg a Bretzfeldben élők (ez a németországi település most Budaörs testvérvárosa). Kovács József László professzor, a budaörsi Heimatmuseum igazgatója megírta a kápolna százötven éves tör­ténetét, s nagy szerepe volt a régi ter­vek előbányászásában is. Lakatos Jó­zsef restaurálta az oltárképet. A kápol­na Mária-kegyszobrát már 1997-ben küldöttség hozta haza a Fejér megyei Mocsáról, ahol egy Wendler leszár­mazott őrizgette addig. Végül 2003. október 15-én, az újraavatás, újraszen­telés napján a szobor elfoglalhatta ré­gi helyét. A kápolnával együtt pedig felelevenedtek a nyári passiójátékok. Jövőre lépcsősort építenek a hegyre, majd visszaállítják a régi kőkeresztet is odafönn, látogathatóvá teszik a re­metebarlangot és a Wendler-házat... A csoda folytatódik. • Mielőtt elhordták építőanyagnak Az újraszentelés ünnepén

Next

/
Thumbnails
Contents