Budapest, 2005. (28. évfolyam)
1. szám január - Csordás Lajos: Vendégoldal - Csoda a Kő-hegyen
19 JANUÁR FFLFLSFL BUDA I' K S T Vendégoldal Csoda a Kő-hegyen CSORDÁS LAJOS • Budaörsi Kő-hegy. A kopár hegytetőn vadrózsabokrok. Köztük látta meg egy szent életű szegényember, bizonyos Wendler Ferenc Szűz Máriát. Ugy mesélte, hogy álmában a rózsafejekről mosolygott rá. Később csoda is történt vele. Ráomlott a föld agyagásás közben, s ahogy társai az omladékot eltávolították róla, sértetlenül bújt elő. A jámbor férfiú ezután fogadalmat tett, hogy kápolnát építtet a Szeplőtelen Szűz tiszteletére ott, fenn a hegyen, a rózsabokroknál Mindez 1853-ban történt. A kápolna építését 1854-ben kezdték, s a falubeliek segítségével 1855-ben fel is szentelték. Wendlernek ráment a vagyona. Amikor már álltak a falak, az ördög is megjelent előtte. Fgy molnárlegény képében kopogtatott, és sok pénzt ígért, ha eladják neki az épületet, de hiába kísértett. A templomocskát a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére szentelték annak idején, mivel IX. Pius pápa éppen azokban a napokban hirdette ki Rómában a szeplőtelen fogantatás dogmáját, amikor Wendler megkezdte az építkezést. Állítólag ez az első templom a világon, amelyet erről a hittételről neveztek el. A szent életű ember a felszentelés után új munkába kezdett: a hegytetőn barlangot vájt a sziklába, s miután a legkisebb lányát is férjhez adta, megszabadulván a világi gondoktól, oda vonult vissza. Maga mögött hagyva a völgybeli világot ott élt remeteként 1878-tól, tizenkilenc esztendőn át, egészen haláláig, 1897-ig. Gondozta a templomot, fogadta a zarándokokat, akik csodája hírére jöttek ide. Ott temették el aztán a kápolna sírboltjában: koporsóját már jó előre előkészítette, szívesen mutogatta még életében vendégeinek. Halála után fia, majd unokája vette át a gondnoki feladatokat. Az 1930-as évektől passiójátékokat rendeztek a kápolna körül, kis szabadtéri kőszínház is épiilt mellé e célból. A háború után a Wendler leszármazottak még kijavították a belövések nyomait, nemsokára azonban kitelepítették őket is, csakúgy, mint a budaörsi németség kilencven százalékát. A hegytetőn álló építmények falait a lakosság hordta el építőanyagnak. Filmforgatáshoz is felhasználták a romokat: a Kincskereső kisködmön robbanós jeleneteit vették itt fel, a földdel téve egyenlővé a kápolnát. így vette meg az ördög végül is, száz év az után, hogy molnárlegény képében megtette volt ajánlatát. De nem maradt az övé. Mert a kápolna ma újra áll, messzire fehérlik Budaörs fölött, magasztos ellenpontjaként az alant sorakozó, gigantikus fogyasztásközpontoknak. Újjászületése is csoda a maga nemében, és csoda, ahogy Budaörsön egymás után visszaállítják a régi emlékeket: 1998-ban a Kálvária-hegy tizennégy stációját, 2000-ben a Kálvária-kápolnát, s 2003-ban az Orbán Tibor műcmlékes építész tervezte új -de a régi vonalait követő - kő-hegyi kápolnát is. A megújulás motorja a Budaörsi Német Kisebbségi Önkormányzat volt. Energikus vezetőjével, Ritter ImrévéI az élen szervezte meg a közadakozást, így gyűlt össze a szükséges harmincmillió forint. Sok helybeli iparos segített munkával, szakértelemmel. S aki azzal nem tehette, az például éjszakai őrséget vállalt az építés idején, mert vigyázni kellett az építőanyagra - hiszen bármily szent volt is az ügy, az ördöggel mindig számolni kell. Segítettek a hajdani kitelepítettek, főleg a Bretzfeldben élők (ez a németországi település most Budaörs testvérvárosa). Kovács József László professzor, a budaörsi Heimatmuseum igazgatója megírta a kápolna százötven éves történetét, s nagy szerepe volt a régi tervek előbányászásában is. Lakatos József restaurálta az oltárképet. A kápolna Mária-kegyszobrát már 1997-ben küldöttség hozta haza a Fejér megyei Mocsáról, ahol egy Wendler leszármazott őrizgette addig. Végül 2003. október 15-én, az újraavatás, újraszentelés napján a szobor elfoglalhatta régi helyét. A kápolnával együtt pedig felelevenedtek a nyári passiójátékok. Jövőre lépcsősort építenek a hegyre, majd visszaállítják a régi kőkeresztet is odafönn, látogathatóvá teszik a remetebarlangot és a Wendler-házat... A csoda folytatódik. • Mielőtt elhordták építőanyagnak Az újraszentelés ünnepén