Budapest, 2005. (28. évfolyam)

5. szám május - Csordás Lajos: Új utakon a Gozsdu udvaban

17 MÁJUS gflflfr

S R U D A 1' E S T Uj utakon a Gozsdu udvarban Szöveg: CSORDÁS LAJOS Fotó: KOVÁCS BENCE Április végén lerakták az új Gozsdu udvar alapkövét, s ezzel a Dob utca és a Király utca közötti híres átjáróházban látványos felújítás kezdődött. Ismét egy darabka régi Budapest nyeri vissza fényét. A ház jelenlegi tulajdonosa, az Autóker Holding Rt. elképzeléseiben mintaként a londoni Covent Garden lebeg. Az épület korábbi tulajdonosai ezért is nevezték projektjüket Madách Gardennek: ez a definitív elnevezés a szórakoztató, kulturális negyed fogalmát takarja, vegyítve a lakófunkcióval. Az udvarban az alsó szinteken galériákat, kávézókat, borszaküzleteket, éttermeket, divatüzleteket és itt nagy hagyományokkal rendelkező kézművesüzleteket nyitnak, az emeleteken elegáns lakásokat alakítanak ki. Mindezt úgy valósítják meg, hogy a Gozsdu udvar eredeti formájában megmarad, bár belül és a pincében 21. századi lesz. A beruházó tulajdonában van négy Holló utcai ház is, amelyek érintkeznek a Gozsdu-telekkel, így azok is bekapcsolhatók az építészeti koncepcióba. A nevezetes ház rendezésével jelentőset bogoznak a belső-erzsébetvárosi gubancon, hiszen az udvar nemcsak a Dob és a Király utca között lesz átjárható, hanem keresztezi majd a kiskörúttól (egyelőre) a Holló utcáig vezető Madách sétány is. A Gozsdu udvar is úgy lett műemlék 2000-ben, mint annyi minden ebben a városban: a fenyegetés terhe alatt, hogy magánkézbe kerülve esetleg eltűnhet. Akkor hirdette meg eladásra először az önkormányzat. A Magyar Ingatlan Kft. tulajdonába került, a cég 2003-ban továbbadta az Autókernek. A kiköltöztetés már több mint tíz éve elkezdődött, a kiürített lakásokban itt-ott már sarjadni kezdett a növényzet, míg más lakásokat még laktak. Nehezen akartak elmenni innen az utolsó lakók és üzletbérlők. Emellett beadta igényét - mint egykori tulajdonára - a romániai Gozsdu Alapítvány is (miniszterelnököknek kellett végül rendezni a kártérítés ügyét). A ház végül maradt a magyarok, vagyis Erzsébetváros kerület tulajdona, a román miniszterelnök pedig emléktáblát avatott a Király utcai bejáratnál, a névadónak: Gozsdu Manónak. Egyébként nemcsak ezzel tisztelegtek a románok a múlt században élt ügyvéd emléke előtt: a Kerepesi úti temetőben is rendbe hozatták a család sírját. A Gozsdu família macedoromán kereskedőnemzetség volt. A mai Albánia területén fekvő egykori Moscopolis (ma: Voskopojé) városból származnak, innen vándoroltak az ősök a török elől menekülve 1769-ben előbb Lengyelországba, majd Magyarországra, Miskolcra. A 19. század már Nagyváradon találta a családnak azt az ágát, amelyben 1802-ben megszületett Gozsdu Manó, azaz Gozsdu Emánuel. Ősei foglalkozásával szakítva a jogi pályára lépett. Ifjú iigyvédbojtárként Vitkovics Mihály hírneves pesti magyar-szerb költő és ügyvéd mellett dolgozott, akivel jó barátságban voltak a magyar felvilágosodás és kora reformkor jeles költői is: Kazinczy Ferenc, Virág Benedek, Berzsenyi Dániel, Fáy András és a Kisfaludynk. Az alapkőletételi ceremóniára készülődnek