Budapest, 2005. (28. évfolyam)

4. szám április - Kirschner Péter: Civiliáda - Száz és harminc

Száz és harminc Szöveg KIRSCHNER PÉTER Fotó: SEBESTYÉN LÁSZLÓ B L'DAP F. S T Á P R I I. I S • Miniszteri dicséretben részesítette március 15-én Bozóki András kulturális miniszter a Budafokon harminc éve alakult Mészáros László Képzőművészeti Egyesületet. A szobrászokból, grafikusokból, festőkből, gobelinkészítőkből álló alkotóközösség kollektív kiállítással ünnepelte a születésnapot. Egyúttal megemlékeztek névadójuk, a tragikus sorsú Mészáros László szobrászművész születésének centenáriumáról. Ebből az alkalomból állították fel az új Kulturális és Szabadidő-központ előtt a művész lovat ábrázoló, ismeretlen szobrát. Három évtizede kezdték felfedezni a művészek Budapest XXII. kerületét, témaként, lakóhelyként, ihlető-alkotó környezetként. A megszaporodó kiállítások, tárlatok is segítették a hivatásos művészek és az érdeklődő, lelkes és tehetséges autodidakták egymásra találását. így született a Mészáros László Képzőművészeti Kör - azóta már egyesület - alapításának ötlete. A kezdetektől megtett útról beszélgettem vele és Hajas József ügyvezetővel, aki maga is szobrász. Több egyéni kiállítással és díjjal büszkélkedhet. Elmondta: a közösség formálása mindvégig fontos cél volt az egyesületben. Benedek György festőművész és Janzer Frigyes szobrászművész a nagy hagyományokkal rendelkező Vasutas Képzőművészeti Iskolából jöttek át Budafokra, hogy az új kört létrehozzák. Hajas József statisztikája szerint a harminc év alatt közel hatszáz növendék fordult meg a körben, akiket nem csupán az alkotás vágya, a továbbtanulás, a hivatásos művészi pálya motivált, de a számos közösségi élmény is. Sokan nyugdíjasként lépnek be közéjük, mint Munkácsy Károly egykori tanár, aki azóta neves faszobrász lett. Szüksége volt elfoglaltságra, barátokra. Nem tudom, más körökre jellemző-e, de Budafokon sok házaspár dolgozik együtt: egyikük szobrászként, másikuk festőként, gobelinszövőként. Akik pedig a művészi pályára készülnek, azok a Nádasdy Kálmán művészeti iskola elvégzése után az egyesületben készülnek a felvételi vizsgára. Tanáraik mindig türelemmel figyelték a tagok munkáit, nem erőltették rájuk ábrázolási módszereiket és stílusukat. Mindenki szabadon dolgozhatott, új anyagokkal, technikákkal kísérletezhetett; a textillel, a gobelinnel. „A műhely jellegű alkotás, a stúdiumok és a kortárs vizuális szemlélet jól megfértek egymással a műhelyben, a műteremben és a kollektív kiállításokon. A tanárok az élmények világa és a műalkotás létrejötte közötti utat akarták nyomon követni, és szakavatottal/ segíteni a belső determináció, a vizuális műveltség és a vizuális látás közötti kapcsolat kiteljesedését" - írta Angyal Mária művészettörténész a jubileumi kiállítás katalógusában. Az alapító szobrászművésznek köszönhetően nagyon tehetséges, karakteres és aktív az egyesületben a szob-38 rászok csoportja. Bizonyára ennek köszönhető, hogy az alapító Huber Béla szobrászművész, aki tanulmányait itt kezdte, már tanárként dolgozik. Kubászova Tamara, az egyesület alelnöke szobrászként lett hivatásos művész, hat köztéri alkotása áll Budapesten. - Az önkifejezés vágya mindenkiben egyformán él. Legtöbbjük saját örömére alkot, munkáit mégis szeretné a nyilvánosság elé tárni, hogy örömét megoszthassa másokkal - ezt már Kubászova Tamara teszi hozzá a beszélgetésben elhangzottakhoz. - Az évente megrendezett két-három közös kiállítás, a karácsonyi akciók, a tiszaalpári alkotótábor rendszeres találkozást nyújt a közösséggel. A legnagyobb sikert a kerületről készült alkotásokkal aratták. Tematikus tárlattal készültek a Bor- és Pezsgőfesztiválra, a Péter-Pál Utcai Napokra. Jövőre Nagytétény legszebb részeit örökítik meg az eddig kimaradt a témák közül. A Mészáros László Képzőművészeti Egyesület tagjainak képei és szobrai díszítik a városháza folyosóit, a kerület iskoláit, kulturális intézményeit. Nincs azonban állandó hely, ahol műveik java együtt lenne látható. Talán majd egy kerületi helytörténeti múzeumban. Ha megalapítják - ami régi vágya a kerület polgárainak. •