Budapest, 2005. (28. évfolyam)

1. szám január - Ráday Mihály: Sorsot vált a Lánchíd palotája

BUDA P F. S T IANIIÁR 16 • „Az Ybl Miklós által tervezett Lánchíd-palota magyar és svájci befektetők jóvoltából újjászületik, olyan, Magyarországon eddig nem ismert minőségi színvonalon, amely a Sándor-palota legutóbbi sikeres rekonstrukciójához fogható " - így szól az első mondata annak a sajtóközleménynek, amelyet a Duna túlpartján álló házban, a Magyar Tudományos Akadémia elegáns környezetében tartott decemberi sajtótájékoztatón osztottak ki. A - mostantól használandó nevén -Lánchíd-palotát az Igazságügyi Minisztériumtól mint tulajdonostól az Ökocentrum Rt. társaság szerezte meg még 1995-ben, annak ellenében, hogy a Clark Ádám tér sarkán álló épületet addig használó Budai Központi Kerületi Bíróság számára megépítette annak új székházát a Budakeszi út mellett, a II. kerületben. Akkor, tíz éve, már körülbelül két esztendeje ingyenes használó a műemlék házban az Ökocentrum, minthogy nem volt jogi lehetőség az idő tájt az állami vagyon eladására. Közben - a hivatalos Sorsot vált a Lánchíd palotája imfMii.iiiii!iiM«MiimmMnniM megfogalmazás nyelvén mondva - engedély nélküli építési tevékenységet is folytatott. Miután pedig megszületett a hivatalos papír, s birtokba került, építési és részleges bontási engedélyt kért és kapott ez a társaság az Országos Műemlékvédelmi Hivataltól, 1996-ban. Az építési engedélyek mindössze két évig vannak érvényben, s akkor hosszabbodik hatályuk, ha időközben építési tevékenység kezdődik, illetve tart. Itt megkezdődött és tartott. Szekér György és Kuslits Tibor tervezte az átalakításokat. Hightech kiegészítések a függőfolyosók pótlására, az udvar lefedése, kétszintes garázs - többek között. Bár még nem volt tudható, mi is lesz végül a ház funkciója. Továbbfejlesztésre alkalmas, „szerkezetkész" állapotban kívánták továbbadni a műemlék épületet - ahogyan ez a sajtótájékoztatón el is hangzott, akárcsak a vételár kétmilliárd forintos összege. A munkálatok során kibontották az utólag beépített - a bíróság irodáit elválasztó - falakat, s a ház földszintjét (mely a Fő utca felé pince) nagyjából egy méterrel lejjebb ásva, majd az így nagy belmagasságúvá tett első szintet egy behúzott új födémmel kettéosztva megteremtették a majdani új tulajdonos számára egy kétszintes garázs kialakításának lehetőségét. Közben volt ismét engedélytől eltérő munka, „fennmaradási" és továbbépítési engedély kérelme, s folyt a majdani befektető fölkutatása - éveken át. Akadt is jelentkező, aki luxuslakásokat szeretett volna kialakítani a volt irodaépületben; volt, aki városi szállodát akart, utólag beépítendő középfolyosókkal s azokról jobbra-balra nyíló szobákkal; volt, aki bankhivatalt nyitott volna. 1998-ban módosították az építési engedélyt, s aztán le is álltak, lelassult a munka. Az épület állaga ezalatt folyamatosan romlott. Időnként kijöttek a tűzoltók „veszélyteleníteni", mert hol a Fő utcai oldalon, hol a Bem rakparton hullott alá egy-egy leszakadt, díszes párkánydarab. 2004-ben a tetőről a csapadékvíz már a szomszédos műemléket, a Máltás Hu-