Budapest, 2005. (28. évfolyam)

3. szám március - Rostás Péter: A Rózsadomb kapuja

fí II n A P F. S I flfl^j M

ÁRTI US A Szomjas-ház a Széna tér felől a harmincas évek elején (a kép jobb szélén). A bal oldali földszintes ház helyén épült az Atrium mozi, mellette a Paulheim Ferenc tervezte üvegtornyos ház A Rózsadomb kapuja ROSTÁS PÉTER A „Szomjas"- és a Regent"-ház története A budai Országút (ma: Margit körút) a Széna tér felé, 1900-as évek. A bal oldali magas épületben működött egvkor y. Szom jas étterem • Kezdjük a történetet talán innen: az egykori budai Országutat a Rózsadomb felől csupa földszintes kis ház szegélyezi, de a kép bal oldalán távolabb, a Bimbó út torkolatában kiemelkedik egy sarokkupolás épület. Ebben a századfordulón épült bérpalotában működött az egykori Szomjas vendéglő. Egyelőre magányos monstrum, s majd csak a harmincas években kezdik beépíteni a Margit körút Rózsadomb felőli oldalát igen színvonalas, magas bérházakkal. Ekkor készül el például a Weiss Manfréd Vállalatok Nyugdíjpénztárának bérháza a Rómer Flóris utca sarkán vagy Paulhehn István egykor üvegtornyos bérháza a Margit krt. 51-53-ban, és pár évre rá az 55. szám alatt a Kozma Lajos tervezte Atrium mozi. A Mechwart tér bejáratát a Szomjas-ház párjaként csak 1936-ban építik be. A Fenyves és Fried Építésziroda tervez ide egy gazdag fakereskedő számára igen reprezentatív, bár építészetileg kevésbé merész bérházat, melynek földszintjén Meinl Gyula kávékimérése és a híres, névadó Regent-kávéház működött. Csakhamar azonban szörnyű új nevet kapottba ház. Már a legkorszerűbb légvédelmi előírásoknak megfelelő óvóhellyel építették meg 1936-ban a Regent-házat. Éppen ezért a környék lakói Budapest ostromakor ide menekültek, sőt értéktárgyaikat is ide hozták magukkal. Ráadásul az épület földszintjén ekkor már egy bank működött, amelynek trezorterme ugyancsak biztos menedéknek tűnt. Mintegy négyszáz ember várta a háború végét a légópincében, miközben a szuterénben a németek több vagonnyi lőszert tároltak. 1945. január 21-22. éjjelén iszonyatos erejű robbanás rombolta porig a hatalmas, hatemeletes házat. A későbbi beszámolók szerint az oroszok közeledtével e pokoli mennyiségű bombát a németek maguk robbantották fel, a pincében meghúzódok értesítése nélkül. Más változat szerint a nagy menynyiségű lőszert egyszerűen találat érte, s ez okozta a detonációt. Mindenesetre az óvóhely beomlott; a Regentet csak mint a „halálház"-at emlegették a háború után... Romjait 1948-ig nem takarították