Budapest, 2004. (27. évfolyam)
9. szám november - Jánoska Antal: Kártyán a város
BUDAPEST 2004/9 NOVEMBER • A 19. század a magyarországi kártyázás fénykora. Jól érzékelteti ezt a kártyafestők számának növekedése is ezekben az évtizedekben. Az 1803. évi pesti címtárban még csak hárman szerepeltek a szakmában, az 1850-es években már tucatnyi mester (és kontár) kínálta játékeszközeit a két Dunaparti város piacain és papírkereskedéseiben. A hagyományos kártyaképek mellett minden kártyagyártó követte a bécsi divatot: a kor ízlésének megfelelő stílusban úgynevezett luxus tarokk-kártyákat is forgalomba hoztak. Az acélmetszés és litográfia elterjedése kitűnő lehetőséget kínált a művészi tehetség kibontakoztatására. A sokat foglalkoztatott illusztrátorok - többek között Hoschek, Hütter, Baer et Schmid, Lehnhard, Krehn, Tormássy, Tyroler -jelzéseivel is találkozunk a kártyalapokon, bár a legtöbb metszet jelzés nélküli. A választott téma - mitológiai és történelmi motívumok, polgári és paraszti élet - ábrázolása mellett gyakori, hogy a lapokon megjelennek a városképek, a táj. így a korabeli Magyarország nagyvárosai, várromjai, kedvelt üdülőhelyei, ritkábban bécsi városképek. Élenjár az ilyen motívumokkal jellemezhető tarokk-kártyák készítésében Schneider József., Giergl István, Wilner József és Zsíros István. Ez a korszak a míves kártyaremeklések készítésének utolsó fejezete, hiszen később a modern kor nyomtatási technikái kommersz kártyaképek tömegével árasztották el a játéktermeket. Többek között éppen az imént említettek közreműködésével egyébként: Giergl', Wilner és Zsíros Schill Istvánnal és Thury Ferenccel társulva 1868-ban hozták létre az Első Magyar Kártyagyár Részvénytársaságot, mely aztán három évtizeden át milliónyi kártyával látta el a Monarchia kávéházainak, klubjainak és kaszinóinak kártyakedvelő közönségét. A városképes tarokk-kártyák közül Zsíros István pesti és budai képeinek segítségével kirándulunk az 1850-es évek Pest-Budájára. „Leg újdonabb magyar nemzeti finom tarok kártyák" hirdeti a kőr ász felirata, alatta a magyar címer rajzával. Ennek megfelelően a botos, a lovag és a dáma tükörképes lapjain magyaros ruhába öltöztette alakjait a kártyametsző. A pikk botoson a kártya gyártójának neve szerepel: „Kiadta Zsíros István Pesten", a káró botoson a magyar címert, a treff botoson pedig a nemzeti színű lobogót látjuk. A kormeghatározást a kártyabélyegzés könnyíti meg. Az U-I nyomatú adóbélyegzés 1850-1858 között volt érvényben Magyarország területén. A tarokklapok a korabeli Pest és Buda jellegzetes épületeit ábrázolják. Megjelölve pontosan a rajz tárgyát is. Ahogy az az alábbiakban olvasható (olykor hibás ortográfiával). 38 II A Krisztina város Budán Városliget III Nemegyesült görög egyház Kilátás á budaibástyaról a hegyek felé 1111 Laslofsky Szugliget elején Buda a Dunáról V Kilátás á várkapuból Budán A Váczi utcza VI Ferenc halma Budán A Király kastély Budán VII Buda és Pest a Svábhegyről Polgári lövölde Pesten VIII Margita sziget omladéki Pest és Buda IX Városház Pesten Hermina kápolna X A Ludoviceum Pesten Józef tere Pesten XI Királyi kastély Budán Nyári Színház Budán XII Pesti vasút Lánczhid a Várnak egy része XIII A gőzhajók alsó kikötője György tér és Henczi emlék Budán XIV Szugligeti tájék Budán Az Invalid- és Megyeház Pesten XV' Akereskedelmi kar épülete Pesten Vendéglő a Magyar Királyhoz Kártyán a város JÁNOSKA ANTAL Amikor divat volt Pestet és Budát rajzban mutogatni