Budapest, 2004. (27. évfolyam)

9. szám november - Jánoska Antal: Kártyán a város

39 NOVEMBER 7004/

9 B U D A P E S T XVI A Hajógyár () Budán Vendéglő Europához XVII Vendéglő István főherzéghéz Vármegyeház Pesten XVIII Császár fürdő, belső nézet Császár Fürdő Budán XIX Vendéglő a Tigrishez Vendéglő az Angol Királynéhéz XX Városház és Sz István egyhaza Budán Uj Lipót városi egyház XXI Nemzeti Muzeum Nemzeti Szinház Az I. lapon muzsikus férfi és táncosnő, a skízen borospalackot magasba emelő férfi tükörképes rajza látható. Végiglapozva a kártyákat bizony zavarba jön a pesti ember. Kevesen tudják, hol állt a Kereskedelmi Kar épülete. Vagy hogy mi lett a sorsa a szabadságharc idején Pestet lövető Heinrich Hentzi várparancsnok Szent György téri emlékművének. Hogy hol is állt a budai Nyári Színház. E rövid bemutató nem is alkalmas a részletek feltárására. (A Kereskedelmi Kar palotája a mai Fórum Szálló helyén, a Lánchíd pesti hídfőjének közelében állt. Emeleti termeiben működött a Lloyd-klub, ahol Tisza Kálmán miniszterelnök úr gyakran tarokkozott Jókai Mór és Mikszáth Kálmán társaságában. Az épületet 1944-ben bombatalálat érte, falait elbontották. A flentzi-emlékmű 1852-1899 között állt a várpalota előtti téren, sértve a magyar önérzetet, majd a budai hadapródiskola udvarán érte el végzete: 1919-ben szétverte a forrongó tömeg. A Budai Színkör Horváth Zsigmond budai kertjében épült fel 1843-ban, és nyári színházként különböző neveken működött 1936-ig.) A kártya gyártójáról, Zsíros István mesterről kevés adatot sikerült kiderítenie a kutatásnak. 1848-ban a kártyafestő legények között említik. 1850 körül kezd önállóan, saját nevén kártyákat kiadni. Az 1860-as években már az egyik legjelentősebb kártyakészítő Pesten. Pollák Mihály címtára 1867-ben a cégjegyzék elején céh vagy ipartestület elnökeként említi. Zsíros István - mint említettük - 1868-ban (az egyik) alapítója volt az Első Magyar Kártyagyár Rt.-nek, 1880-tól 1896-ig pedig annak igazgatója. Szép pályafutása csúfos bukással ért véget: a millennium évében Csengery utcai üzeme tönkrement, a bécsi székhelyű Piatnik Nándor és Fiai Kártyagyár tulajdonába keriilt. Zsíros már meg sem jelent a részvénytársaság utolsó közgyűlésén. A részvényesekhez írott leveléből derül ki, hogy a bukást megelőző években törvénytelen pénzügyi manőverekkel és saját házára felvett jelzáloggal menekült végzete elől, de csak késleltetni tudta annak bekövetkezését. Az itt bemutatott tarokk-kártya eredeti sorozata a Kiscelli Múzeum tulajdona. Aki szeretné közelebbről megismerni Zsíros István kártyájának minden lapját, ajánljuk figyelmébe a Tarokk albumot, illetve a tarokk fakszimile kiadását - Budapest főváros adta ki egyesítése 125. évfordulójára melyhez a helyszínek rövid leírását is mellékelte a szerkesztő. Semmiképpen sem felesleges a közelebbi tanulmányozás: a kollekció jól mutatja, mit tartott az 1860-as években a legfontosabbnak megmutatni Pesten és Budán a rajzoló, a kártya koncepciójának megfogalmazója. A szó szoros értelmében korrajz a lapok sorozata, amelynek ábráit, festett jeleneteit - tulajdonképpen nehezen érthető okokból - igen ritkán használja fel illusztrációként a várostörténeti irodalom. •