Budapest, 2004. (27. évfolyam)

2. szám április - Ritoók Pál: A város első kálváriája volt

BUDAPEST 2004/2 ÁPRILIS 8 Bontás előtt, még a Kálvária téren (a Magyar Képzőművészeti Egyetem Könyvtára archívumából) épületet: korábban tervezett stációit valóban megépítették, s változatlanul nagy népszerűségnek örvendett. Eltávolítását felépítésének eredeti helyéről - majd ötven esztendővel később - többféleképpen is indokolták. A fő szerepet játszó közlekedési szempontok nem voltak igazán megalapozottak, mert a térből a rendezés után is körülbelül ugyanakkora helyet foglalt el (és foglal el ma is) a park, mint a kálvária egykori dombja. Úgy vélem, leginkább közbiztonsági és köztisztasági szempontok vezették a fővárost döntése meghozatalában. 1889-ben járult végül hozzá a fővárosi közgyűlés a középítési bizottmány és a tanács azon javaslatához, hogy a józsefvárosi kálváriát elbontsák. 1893-ban végül úgy döntöttek, hogy a szobrászatilag értékes építményt átengedik a szobrásziskolának, és elvitetik az epreskerti művésztelepre. Valamikor 1893 július-augusztusában sor is került erre a döntő lépésre. A kálváriadombot a későbbiekben elhordták, és a teret parkosították. Egy 1900 körül készült fénykép már olyan rendezett sétateret mutat, amely a Belvárosban is bárhol megállta volna a helyét. A kálvária újbóli felépítése feltehetően közvetlenül a lebontását követően megtörtént. Az áthelyezés szakmai irányításában vélhetően maga Stróbl is részt vett. Bár forrással nem tudom alátámasztani, feltételezem, hogy a Mintarajziskola valamelyik építésztanára, legvalószínűbben Schulek Frigyes is közreműködött az újraépítésben. Eközben itt-ott változtattak az eredeti elrendezéshez képest, a többi között a lépcsőfeljáró homlokoldalán korábban létezett kis méretű ablakot egy ugyanolyan záródású, de szélesebb, kőkeretes ajtóra cserélték. A homlokoldali pihenő-mellvéd két obeliszkje sem került vissza a helyére, előfordulhat, hogy még az átszállítás előtt tűntek el. A Képzőművészeti Egyetem könyvtárában lévő archív fényképen a jobb oldali második pihenő alatti árkádszakaszban a kápolna falában egy szegmensíves záródású kőkeretben olyan faajtót látunk, amelyhez nagyon hasonlít a helyiség jelenlegi belső ajtaja. Joggal tételezhetjük fel, hogy a bal BUDAPEST TÖRTÉNETE: BUDAPESTI TÜKÖR