Budapest, 2004. (27. évfolyam)

1. szám március - Kirschner Péter: Civiliáda - Akikre a pincekulcsot is rábízzák

BUDAP F. S T gflflflfl M Á R C [11 S 38 Giviliáda KIRSCHNER PÉTER Akikre a pincekulcsot is rábízzák Budapest XXII. kerülete több önálló településből összenőve vált 1950-ben a főváros részévé. A Budafoktól Nagytétényig húzódó városrész, múltját kutatják és tárják a nyilvánosság elé a lokálpatrióta helytörténészek a Budapesti Városvédő Egyesület Promontor-Tétény munkacsoportjában. • Az egyik legrégebbi budafoki család leszármazottja, Garbód László, aki idén március 15-én kapta meg a XXII. kerület díszpolgára címet. Nagyanyja történetei keltették fel érdeklődését szülővárosa múltja iránt. A helytörténészi indíttatást középiskolai tanárának, ár. Lukács Zsófiának köszönheti, aki fontosnak tartotta, hogy diákjai elsősorban lakóhelyük történelmét ismerjék meg. Többkilós magnókkal jártuk a kerületet, és gyűjtöttük az idős budafokiak történeteit - emlékszik vissza az indulásra. Éppen húsz éve, 1984-ben egy másik lokálpatrióta pedagógus, Németh Laci bácsi kérésére vette át a kerületi Helytörténeti Kör vezetését. Szintén régi családi kötődése vitte Bartos Mihályt a helytörténészek közé. Kettőjükkel beszélgetve tárul fel a XXI1. kerület múltját kutató, emlékeit, hagyományait őrző civil közösségek sokszínű, értékes munkája. Bartos Mihály fényképezőgépével indult a pusztulásra ítélt műemlékek megörökítésére és történetük felkutatására. Meggyőződése, hogy ha az emberek ismerik a hozzájuk fűződő történeteket, sokkal könnyebb őket meggyőzni: vegyenek részt a helyreállításban, megmentésben. A Budapesti Városvédő Egyesület egyik első helyi csoportjaként az ő kezdeményezésére jött létre a Promontor-Tétény munkacsoport. A Helytörténeti Kör, a Városvédő Egyesület helyi csoportja a kutatómunka és az aktív műemlékvédelem eredményes összekapcsolását valósítja meg évek óta. Korán jött a felismerés is, hogy mecénásokra is szükség van, ezért 1991-ben létrehozták Budafokon a Savoyai Jenő Asztaltársaságot és a támogatásokat gyűjtő alapítványt. Kezdeményezésükre született meg az egyedülálló történelmi emlékfal, ahol rövidesen az egykori budafoki tanítók emléktábláját helyezik el a település alapító Savoyai Jenő, az első promontori sváb telepesek meg Budafok első polgármestere, Záborszky Nándor táblája mellé. A legnagyobb lökést a helytörténeti séták elindítása adta munkájukhoz. A sétákon részt vevő érdeklődők körében - akik közül sokan a város más részeiből, ma pedig már külföldről is érkeznek - a városvédő munka újabb híveket és támogatókat szerzett. Kevés olyan civil közösség van Budapesten, amelyre a plébániatemplom vagy a muzeális borpince kulcsát is rábízzák. A budafokiak két évtized önzetlen városvédő munkájával alapozták meg ezt a bizalmat. A tulajdonosok látták, hogy minden esetben nemcsak szavakkal, hanem kétkezi munkával is hozzájárulnak a helyreállításhoz. A takarítás közben a diákokkal beszélgettek az adott szobor vagy épület történetéről, néhány olyan mozzanatról, amelyre mindenki őszintén rácsodálkozhatott. így kezdődött a budafoki Szentháromságszobor, Nagytétényben a Nepomuki Szent János-szobor és a gloriett vagy a budafoki Savoyai téren a templom előtti kő mellvéd felújítása. Nem maradtak el az adományok sem. A Honfoglalás úton az 1848-ban felállított képoszlopra így került új Mária-kép. Legnagyobb munkájuk a Törley-mauzóleum felújításának megkezdése. Először, a további pusztulást elkerülendő, vízmentesítették az egyedülálló szecessziós síremléket. Statikai vizsgálatot végeztettek, restauráltatták a díszlépcsőket, a leszakadt kőelemeket, a kupolát, és megtisztították a külső falakat a több rétegben rárakódott falfirkáktól. Nagyon gyakran a helytörténészekre vár a feladat, hogy a tulajdonost rábírják, gazdája is legyen a gondjaira bízott műemléknek. A Nagytétényi Kastélymúzeumot említik példaként, amelyet az ő nyomásukra vettek fel a kormány kastélyfelújítási programjába. Azóta megnyílt itt az Iparművészeti Múzeum egyedülálló bútortörténeti kiállítása. A helyreállítás sikerében az egymást követő, más-más párthoz tartozó képviselőknek is nagy részük volt. Ez is jelzi, hogy a lokálpatriótáktól idegen a politikai megosztottság. Garbóci László nem győzi hangoztatni, hogy a XXII. kerület egyes részein működő vagy az elődök nyomán újraéledő polgári körök - a Nagytétényi, a Budatétényi vagy a száz éves múltra tekintő Baross Gábor-telepi Polgári Kör - nem tévesztendők össze az új keletű politikai mozgalommal. Fény és árnyék egyszerre van jelen a XXII. kerületben: a Sacelláry-kastély, a Törley-kastély és -mauzóleum, a Lics-pincészet, a Nagytétényi Kastélymúzeumnak helyet adó Száraz-Rudnyánszky-kastély mellett a Veréb utcában Európa egyetlen látogatható barlanglakás-múzeumát is megtekinthetik. A XXII. kerület városvédők várják Önöket is egy izgalmas felfedezőútra. • Szent Lipót a budafoki plébániatemplomban. Restauráltatta a Savoyai Jenő Asztaltársaság