Budapest, 2004. (27. évfolyam)

1. szám március - Buza Péter: Benza Károly, huszonegyszer - Páratlan akvarellsorozat a pesti magyar színház népszerű művészéről

BUDAPF.S T MÁRCIUS 22 zának hívták, és szatócsként kereste a kenyerét a régi Budán. Akkor még könnyen kiderült, ha valaki civilként valamely művészetben különös tehetséget mutatott. A jó sas-hegyi vörös mellett vele mulató cimborák erősítették sokak véleményét: ilyen humorérzékkel, ilyen hanggal nem a pult mögött kellene állnia! Nem is állt már sokáig ott, előbb vándorszínésznek szegődött Balta Károly társulatához, majd 1844-től húsz éven át Pesten, a Nemzetiben lépett fel. Elhíresült rögtönzéseitől visszhangzott a város. Játékos figura, játékos élet. Svábhegyi pincéjének épületére is csavart kéményt rakatott, mestersége szimbólumának látta minden kortársa azt a sok lentről felfelé igyekvő kanyarulatot. Wellmann Nóra, a Magyar Állami Operaház Emlékgyűjteményének a vezetője egészítette ki a rajzokat kísérő erősen hiányos adatokat, így derült ki, hogy minden rajz az egyszer „a la nature" is bemutatott Benza Károlyt ábrázolja. Majd mindegyik fontos, alapszerep, olykor címszerep, és olykor baritonszerep - ez sem okozott gondot a derék művésznek (bár azt is tudni kell, hogy sokszor kínozta krónikus rekedtség, gyakran hagyott ki hónapokat emiatt, fellépéseit hosszan szüneteltetve). Időrendben rakjuk össze a rajzokra vonatkozó adatokat az alábbiakban: minthogy mind a huszonegyet nem tudjuk itt bemutatni, legalább az alapinformációk kaphassanak egyszer nyomdafestéket. Rajzok mutatják Benza jelmezes fellépéseit a következő időpontokban és szerepekben: 1844. november 12-én játszotta Boisfleury márki szerepét Flotow Alessandro Stradella című operájábán; 1846. január 10-én énekelte a Don Pasquale címszerepét; 1847. április 13-án Bartolo a Sevillai borbélyban; 1848. január 15-én polgármester a Cár és ács című darabban; 1849. szeptember 22-én Dandolót énekli Hérold Zampa vagy a márványmenyasszony című játékában - roppant népszerű volt ez az opera, emiatt nevezik Márványmenyasszonynak máig a több mint százötven éves budai vendéglőt -; 1851. január 4-én Lord Tristan a Mártában; 1852. december 4-én Gara nádor Erkel Hunyadi Lászlójában (az előadást maga a szerző vezényli); 1853. január 15-én Oberthal gróf Meyerbeer A próféta című operájában; február 12-én Doppler Károly Gránátos táborában Must, a vincellér; március 12-én Boglyásit, a kántort játssza Doppler Ferenc Két huszár című játékában; augusztus 25-én Miska Doppler Ferenc Ilkájában; 1854. január 28-án Hetman az Afanaziában (Benyovszky Móric életét dolgozza fel Doppler Ferenc darabja); június 1-én a szélhámos csodadoktor, Dulcamara a Szerelmi bájitalban; június 10-én a báró a Négy Haymonfiban; 1855. május 25-én Saint Bris gróf A hugenottákban; június 4-én Malvolino a Stradellában; június 12-én Ceprano gróf a Rigolettóban; szeptember 13-án Lord Kookburn a Fra Diavolóban; október 11-én Betegi földbirtokos a Moliére-darab nyomán készült Thern Károly-operában, a Képzelt betegben és 1856. január 31-én Gricenkóként lép fel Meyerbeer Észak csillagában. Pazar a lista, páratlan a kollekció. Nem kétséges: Than László öröksége kivételesen fontos művelődés-és színháztörténeti dokumentum. •