Budapest, 2004. (27. évfolyam)

9. szám november - Vízy László: Hidak a múltból

NOVE M R F. R Zflflflff R I) II AI'ES T jesen eltűnt az időközben végrehajtott úttestszélesítés miatt. A Temető és Templom utcai híd későbbi, 19. századi eredetre utaló emléktáblák olvashatók rajtuk. A Temető utcáin például ez: „KRÖNNINGER P / HIDEGKÚT/ 1883." Gyerekkorom ehhez a vidékhez köt. Emlékszem, amikor egy teherautó a Temető utcai híd kőkorlátnak rohant, és annak egy részét kidöntötte. Még most is látható a nyoma a helyreállított elemeken. Lipótmezőn, a Vadaskerti úton is áll egy boltozott téglahíd a 18. századból. Ezt a legutóbbi évtizedben a főváros szépen felújíttatta, és a helyi értékvédelmi jegyzéken is szerepel. Számos egykori leírás szerint hajdan öt híd is keresztezte a régi Tabánban az Ördög-árkot, s egy régi fahíd rajza a Városmajorból is fennmaradt. A Krisztinavárosban egy régi híd emlékét őrzi a városvédők által nemrég felújított és újra felállított Nepomuki Szent János-szobor (a szent az utak és a hidak barokk kori patrónusa). A Rákos-patak régi hidjai úgyszólván nyom nélkül tűntek el. Egy igen szép boltozott kőhíd Budapest ostroma idején sérült meg, lebontották. A Komócsy utcánál szolgált. Közel a mai Nagy-Budapest városhatárához, a Rizskalász utca meghoszszabbításában áll még egy használaton kívüli kőhíd; de ez már a 20. századból való, korai betonboltozatú építmény. Akkor vált feleslegessé, amikor a patak medrét száz méterrel arrébb ásták meg. A régi Pest-Buda történeti emlékekben gazdag múltjából a hidak sem maradhatnak ki. Értékes építmények, megőrzésükről a műemlékvédelem Templom utca, gyalogos járdával (Paprikás patak) Vadaskerti út - Ördögárok, 18. századi téglaboltozattal eszközeivel is gondoskodni kell. Sorsukról, históriájukról többet is megtudhat az érdeklődő a budapesti hidak legjobb ismerőjének, a kilencvenhatodik életévét taposó dr. Gál! Imre mérnöknek az írásaiból, könyveiből. • A városligeti Nádor-híd A Templom utcai híd építési kőtáblája