Budapest, 2004. (27. évfolyam)

9. szám november - Tóth Vilmos: A soknevű sírkert egyetlen neve

3 NOV K \IB F. H ^flfl^a B 1 D APES T hó 4-én délután 5 órakor fognak a kerepesi út melletti köz-sírkertben eltakaríttatni." A későbbi évtizedekben, a dualizmus korában ez az elnevezés gyökeresedett meg, így jobbára ezzel találkozunk a temetkezéstörténet legfontosabb korabeli forrásaiban: a partecédulák mellett a sajtóban és a temetőirodai dokumentációban, valamint a régi térképek egy részén is. Szintén a Kerepesi úti temető elnevezést használják a 20. század első felében kibontakozó szakirodalom komolyan vehető kötetei, például Fehér Jolán Antónia és Károsy Pál munkái. A város néhány évtized alatt utolérte, majd körbevette a temetőt, felépült a közelben a Keleti pályaudvar, és kialakult a környék mai szerkezete, úthálózata. A „Kerepesi út" a városegyesítést követően hivatalos elnevezéssé vált, majd 1906-ban a belső, régebbi szakaszt Rákóczi útra keresztelték át, a fejedelem itt elhaladó gyászmenetének emlékére. Az út külső szakasza viszont máig őrzi régi nevét; bár hangsúlyozni kell, hogy az egykori országút és a mai Kerepesi út nem feleltethető meg maradéktalanul egymásnak. A Kerepesi útból kiágazó és a sírkert főbejáratához vezető útvonal ugyanis már a temető megnyitása után jött létre, s arról is kapta első cinevezését (Köztemető út). A 20. században azután Fiumei út, majd Mező Imre út, végül 1991-ben újra Fiumei út lett a neve, s mivel mindig is innen nyílt a bejárat, a 20. század közepétől jellemzővé vált, hogy ehhez az úthoz képest határozták és nevezték meg a temetőt (Mező Imre úti, illetve Fiumei úti sírkert). Utóbbi nevek nem tudták azonban leváltani a történelmi elnevezést, inkább attól függetlenül váltak használatossá. A Kerepesi úti temető hagyományos nevéhez hasonlóan alakult ki és rövidült meg egy korábbi, szintén igen jelentős pesti köztemető elnevezése: a 19. század végére felszámolt Váci úti temetőé, amely az egykori váci országút mellett helyezkedett el. Ezt a sírkertet általában csak „Váci temető"ként emlegették, mit sem törődve azzal, hogy Pestnek, miként Kerepes, úgy Vác nevű része sincs (ezzel magyarázható az ismert Rohbock-metszet különösen hangzó címe: „A váczi temető Pesten"). Hasonló módon kapta nevét az újpestiek jelenlegi sírkertje, a Megyeri úti temető, és más magyar városok kapcsán is számos analógiára utalhatunk: a leghíresebb talán Csokonai temetésének helyszíne, a Hatvani úti temető Debrecenben. Fogadjuk tehát el, hogy a „Kerepesi temető" Kerepestarcsán található, a kényszerű névrokont pedig - ha a „Nemzeti sírkert" nevet túl fellengzősnek ítéljük, a „Fiumei úti temető"-re pedig nem tudunk, mert nem lehet rászokni - nevezzük csak Kerepesi úti temetőnek. • M—MW*IWIHL..UJJJJU..UIHJLm