Budapest, 2004. (27. évfolyam)

7. szám szeptember - Csordás Lajos: A megmentett harmincas évek - Belvárosi Színház egy régi moziból

J SZEPTEMBER 20,04 /7 B U D A P E S I vezett ide, hogy botorság lett volna azt tönkretenni, hiszen alig maradt ilyen emlékünk a városban. A hasonló stílusúak közül a Bartók mozit szét­cincálták, az Átriumért még most is küzdenek. Nem véletlenül rendeztek demonstrációkat a bezárt Broadway előtt 1998-tól a Mozivédők. Ez a kis civil szervezet javasolta védettségre, s 2002-ben így lett műemlék. Az önkormányzat közben eladta a mozit a Komondor Holdingnak. Az intelligens hozzáállású befektető - el­lentétben például a Bartók tulajdono­sával - az eredetihez hasonló módon kívánta hasznosítani az építészetileg is értékes teret. És nem csak hogy meg akarta tartani a harmincas évek formáit, anyagait, de ahol azok sérül­tek, vissza is akarta állíttatni. Például visszaépíttette a háborúban elpusztult, legyező formájú előtetőt a bejárat fö­lé. Régi képeken látszik, hogy az elő­tető lámpasorai milyen elegánsan fut­nak a mozi belsejébe, szinte beveze­tik a nézőt az üvegajtón túlra, mint egy leszállópálya jelzőfényei. A „le­szállópálya" végén már a mozi köze­pén találjuk magunkat, a hallban, pon­tosabban annak felső szintjén, ahon­nan leláthatunk a mélybe, „páholyból" szemlélhetjük az alant zajló életet, a foyert és a büfét - egyelőre persze csak elképzeljük a nyüzsgést, mert még a munkások dolgoznak odalent. Egy állvány az alsó szinttől a hall meny­nyezetéig ér, erről fogják felszerelni a csillárt. A világítótest felett azelőtt egy tükörlapokból készült prizma-szerű álmennyezet zárta le a teret, azt most leszedték, s visszakerült a helyére az eredeti, napkorong-szerű stukkómo­tívum, amilyen a nézőtéri álmennye­zeten is látható. Mindezzel az volt az építész szándéka, hogy finoman fel­készítse a bejárat felől érkező vendé­get a nézőtéren őt váró látványra. Amikor ott jártunk, a nézőtérről még hiányoztak a székek, de így legalább jól lehetett látni, hogy a padlózat tek­nő alakú. Ezt még Domány Ferenc találta ki 1938-ban, hogy mindenki jól láthassa a vetítővásznat. Igaz, a ki­vitelezés nem volt egészen tökéletes: a nézőtér két oldala között tíz centi­méter magasságbeli különbség mu­tatkozott. Ezt most kiegyenlítették. Domány egyébként úgy tervezte meg a mozit, hogy az érkező és a távozó nézők más lépcsőkön közlekedtek. A hallban, az első pinceszinten leadott kabátok a vetítés alatt a ruhatárral együtt felemelkedtek a földszintre, s

Next

/
Thumbnails
Contents