Budapest, 2004. (27. évfolyam)

7. szám szeptember - Vargha Mihály: Budafok nagyot lép

9 SZÉP TEMBEH 2004/7 BUDAPEST Budafok nagyot lép VARGHA MIHÁLY . míg tér, anyag és idő egymásba folyik, s nem tudhatjuk, mi ered miből..." (Shakespeare: CLXVIII. szonett. Fordította Orbán Ottó) • Budafok/Tétény XXII. kerületként a főváros része - nem túl régen, öt­vennégy éve. Mégis, s most is külön város, voltaképpen egyike Budapest agglomerációs településeinek. „Szél­re szorult" szerepéből szabadulandó a közelmúltban nagy lépést tett: ami­kor ideért Téténynél az MO-ás autó­út, jelentősen javult a térség közle­kedése. Magam nehezen egyezek ki autó-uralta világunkkal, tisztában va­gyok azonban azzal, hogy jelenségkö­rével visszavonhatatlanul együtt kell élnünk. Rossz hatásainak ellensúlyo­zására pedig alig-alig teszünk valamit, pedig muszáj lenne - például célzott pedagógiával vigyázni a felnövekvő generációkra. Éppen itt, Budafokon végre pozitív tett volt, hogy a Campo­nát nem kizárólag az autósoknak épí­tették, hanem a tömegközlekedés, a vasút mellé. S az önkormányzó „boly­góváros" számára a bevásárlóközpont tényleg nagy nyereség a benne mű­ködő szolgáltatásokkal, lakossági in­tézményekkel. Ráadásul a következő ütemben megszakadt a gép-arcú, föl­fújt cipősdobozok sorozata: itt létesült az első ember-formájú teszkó. Ünnepi pillanat Az új budafoki városi alközpont meg­valósítása fontos állomásához érkezett a nyár végén: augusztusban felavatták az új Dél-budai Kulturális és Szabad­időközpontot. A helybéliek számára kicsit zavarba ejtő lehet, bizonyára van aki úgy véli, a házat beburkolták téglával, esetleg kicsit odébb rakták - mit kell ezen ünnepelni? Ha kipró­bálják, használatba veszik, bizonyára más érzést kelt, de persze ehhez (is) türelem kell - az idő munkája. A lényeg: a nem is olyan régi, lebon­tott helyett új központ épült, az ere­deti hármas funkcióval, most összesen 7700 négyzetméter hasznos területtel (a többlet 2500 négyzetméter). Két­szintes, nagy kiterjedésű, sima vona­lú, tagolt alaprajzú, mégsem zegzugos épület. A bejárati oldalról nézve balra uszoda, középen művelődési ház, jobb­ra a Nádasdy Kálmán nevét viselő mű­vészeti iskola. Külön intézmények egészséges szimbiózisban, de mégis elválasztva egymástól. Az épület a klasszikus modern finn építészet leg­jobb példáit juttatja eszünkbe, anél­kül hogy bármiféle direkt másolást érhetnénk tetten. Tehát balról: az uszoda Egy 25 méteres úszómedence és egy kisebb tanuszoda, tiszta, világos tér­ben, nagy félnyereg-tető alatt. Főképp oktatásra és a nagyközönség haszná­latára készült, de mindenesetre van egy hatsoros lelátó a nagyobb meden­ce mellett. Az öltözőből csak kény­szerzuhanyon át lehet belépni (sajnos még nem lehet arra számítani, hogy a tudatos polgárok megértik, az elő­fürdő használata kötelező - és egyút­tal természetes). Addig is a tervező szellemes ötlete: a szárazon tartandó törülköző egy kis csúszdán előreküld­hető a zuhany mellett. További prak­tikum: a szülők az emeleti galérián kényelmesen várhatják az úszólecke végét, s közben az ablakon át büszke tekintettel kísérhetik a vízben tem­pózó csemetéik mozgását. Az uszoda teréből közvetlenül kiléphetünk a kertbe, ahol tovább épülhet majd a központ, van itt hely nemcsak labda­térre, de további medencére is. Középen: kultúrház A szó kissé avitt, a színház megneve­zés viszont megtévesztő lenne. Mégis úgy tűnik, a 358 fős, igen kényelmes széksorokkal szerkesztett nagyterem akár befogadószínház is lehet utazó társulatok sikeres produkciói számára. De ugyanígy alkalmas minden más előadóművészeti eseményre, hang­versenyre, konferenciára, ünnepségre - elrendezése, felszereltsége jóvoltá­ból. Furcsa túlzásról is beszámolha­tunk: a tűzvédelmi szakemberek nem csupán a színpadra, hanem a nézőtér fölé is előírták az esőztető, úgyneve­zett záporberendezés beszerelését. Régi gond, hogy az évenkénti készen­léti próbáknál el kell árasztani vízzel a színpadot, ezért egy időben a füst­áteresztéses módszerrel próbálkoztak.

Next

/
Thumbnails
Contents