Budapest, 2004. (27. évfolyam)

7. szám szeptember - Varga Dóra: Ludovikától Wallenbergig

BUDAPEST ZflQflff SZEPTEMBER 8 szaktantermekben, például felnőtt-és csecsemőápoláshoz szükséges berendezésekkel ellátott egészségügyi demonstrációs termekben, sőt tejkonyhában folyik. Az épület azonban - bár évtizedek óta különböző iskoláknak adott helyet - alkalmatlan volt oktatási célokra, és a felújítására is jócskán szükség volt. A főváros közbeszerzési ügyosztályának 2002-es tervpályázatán a húsz induló közül Nagy Bálint és Társai Építészirodája nyerte el az épület felújításának tervezői jogát. (A szomszédos Bárkaszínház felújításának terveit szintén ez az iroda készítette.) Az újjáépítést 2003 nyarán kezdte meg a 15 éve épületrekonstrukciókkal is foglalkozó generálkivitelező, az Architekton Építő és Műemlékfelújító Rt. (az iskola egy tanév erejéig visszaköltözött a Balassa volt épületébe). A hajdan a tisztnövendékek kollégiumaként is funkcionáló, négyzet alaprajzú épület oldalfolyosóját középfolyosóvá alakították át. Az egykori hatalmas hálótermeket korábban úgy választották ugyanis ketté, hogy a körfolyosó felőli tantermeknek nem volt ablakuk, a diákok sötét, levegőtlen zugokban voltak kénytelenek végigülni az órákat. Most a középfolyosó két oldalára kerültek a tantermek: a nagyobbak így az utcáról, a kisebbek pedig az épület által körbefogott udvarról kapnak fényt. Az első emeleten az udvar felől kis társalgókat hoztak létre. A háromszintes épületben összesen 24 normál tantermet, nyolc nyelvi és négy számítástechnikai labort alakítottak ki, külön folyosót kapott az egészségügyi demonstrációs részleg, és több speciális szaktanterem is várja a diákokat. A könyvtár olvasótermi része a földszintre került: innen lépcső vezet le az alagsori, szintén szabadpolcos szobába. Az alagsorban helyet kapott még egy diákszínház, egy konditerem, három lány- és egy fiúöltöző és egy kisebb tornaterem, magába foglalva a Ludovika egykori alagsori medencéjét is. Emellett kialakítottak egy több osztályt befogadni képes tornacsarnokot is: az itt edzőket a fölszintről üvegablakokon keresztül leshetik meg diáktársaik. A munkálatok közben több meglepetés is érte az építkezést vezető Pomozi Istvánt és Szeberényi Csabát. Az összes falat újra kellett vakolni: ahová nyúltak, omlott minden. Az épület újraszigetelése közben pedig egy kútra bukkantak az udvarban. Ennek eredetéről semmilyen írásos nyomot nem találtak, így Nagy Bálint saját fantáziája alapján tervezett rá fölépítményt. A kút káváját üveglappal fedték be, és egy háromlábú kovácsoltvas ívet építettek rá, amely aranygömböt tart a magasba. A főváros által finanszírozott, öszszesen 1,65 milliárd forintos beruházás során a műemlékvédelmi előírásokra is tekintettel kellett lenni. Az Architekton augusztusban a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium épületének műemléki igényű felújításáért építőipari mesterdíjat kapott. •