Budapest, 2004. (27. évfolyam)

6. szám augusztus - Csordás Lajos: Vendégoldal - Poétai hajlék a Gurgyal partján - Hogy lakott itt Vörösmarty Mihály?

29 AUGUS? T U S GFLFLFLFFJ R R N A P E S 1' Vendégoldal Poétái hajlék a Gurgyal partján Hogy lakott itt Vörösmarty Mihály? • Vörösmarty költői műveinek 1847-es kiadásán, annak is a címlapján, egy nádfedelcs, boltíves tornácnyílású ház látható, amint leragyog rá a felhők közül a géniusz sugára. Ez a költő szülői háza, melyben kisgyermekkorát, élete első tíz évét töltötte. Ma is megvan Kápolnásnyék határában, de nem ismerni rá. Legalábbis nem úgy, ahogy manapság fényképezik, ahogy ma látják az idelátogató vendégek. A turistáknak nehéz elképzelniük, hol és hogyan lakott itt Vörösmarty Mihály. Ma az itt működő múzeumba tulajdonképpen a ház hátulja felől adódik ugyanis a bejárás. Csak ez az oldal látható a képeslapokon is. Elölről nem lehet megnézni. Pedig a túloldalon a boltíves tornác is megvan még, csakhogy az a gondnoki lakrészhez tartozik. Holott az volna a ház régi homlokzata, az néz le a szelíd völgyben csordogáló Gurgyal-patakra. Arról mutatja a ház azt az arcát, amelyet még a költő láthatott, s az említett metszet is onnan ábrázolja. A ház oldalfalán olvasható régi emléktábla szerint a költő itt született. De azt mondják, ez az adat téves. Vörösmarty apja gazdatisztként dolgozott Nyéken, a Nádasdyvk szolgálatában, s valóban ez volt a gazdatiszti lak, de a ház csak egy évvel a fiú születését követően épült. Tíz évig élt benne a család, majd Vörösmartyék után is akadt még néhány lakója és tulajdonosa. A Nádasdyak 1884-ben adták el az Ott famíliának, majd rajtuk keresztül, rokoni szálak révén került a pesti mentőegyletet alapító Kresz Géza családjához, s tőlük 1949-ben az államhoz. A régi házat Otték bővítették, hozzáépítettek három szobát L alakban az északi oldalon. Ezekben a helyiségekben látható ma a költőről szóló szép emlékkiállítás. A korabeli bútorok közül csak az íróasztal és egy intarziás komód volt valójában Vörösmartyé, no meg egy kék pettyekkel szegélyezett, ovális pecsenyéstál, amely egy helybelinél maradt fenn. De vannak más érdekességek is: Petőfi cserépkályhája például, abból a pesti lakásból, melyben a '48-as forradalom idején lakott. Ma is fűtenek benne télen. És mellette ott „melegszik" fílaha Lujza fekete varróasztalkája. Télidőben a múzeum zárva tart, tavasztól őszig viszont diákcsoportok hallgatják a padlószőnyegre ülve a gondnok néni meséjét Vörösmartyról. Sokszor kijönnek például a fehérvári kulcsos gyerekek az Albafi Alapítványnyal, ballagáskor pedig a helyi végzős gimnáziumi osztályok ültetnek el egyegy tő rózsát a kertben. Valamikor 118 hold tartozott a házhoz, mára alig egyholdnyi maradt. Szénaillatú liget veszi körül az épületet, juharfák, gesztenyék és celtiszek állnak itt. Vadvirágos magyar kúriakert ez. Közepén Vígh Tamás Vörösmarty-szobra 1955-ből - abban az évben nyílt meg a múzeum. A kaputól a parkon át fasor vezet a mai bejáratig - amely tehát a régi ház hátuljára épült. Tulajdonképpen kellemes így is, csak talán kevésbé hiteles. Ezt a „fejre állítást" a legutóbbi, 2000-ben elvégzett helyreállítás sem fordította vissza. Ekkor lett viszont kék a tető. Vagyis őszi kék. A képeslapokon is ilyennek látszik. De a valóságban nem mindig ilyen. A rekkenő nyárban, amikor ott jártam, szürke volt. Szürke pala. A gondnok szerint csak az őszi, bágyadt napsütésben kékül meg. Ezért őszi kék. Olyankor a géniusz sugára mintha tényleg jelen volna, mint azon a régi metszeten. • CSORDÁS LAJOS