Budapest, 2004. (27. évfolyam)

5. szám július - Kunstár Csaba: Borral tisztították meg a kút vizét

BUDAPEST flmaß I ÍT I. I II S 20 Borral tisztították meg a kút vizét Szöveg: KUNSTÁR CSABA Fotó: TEKNŐS MIKLÓS Rituális fürdő a Kazinczy utcában • Nemrég készült el Budapesten a háború utáni első mikve, azaz zsidó rituális fürdő. A bonyolult szerkezetű épület működését több rabbinak kel­lett jóváhagynia. Ebből az alkalomból a világ több pontjáról érkeztek neves rabbik a Kazinczy utcai épületbe, ahol 1928-tól a holokausztig ugyancsak für­dő működött. Még ma is láthatóak a falakon azok a táblák, amelyek arra kérték a fürdőzőket, hogy csak a „csé­szébe köpjenek" vagy amelyek a „han­goskodást és az éneklést" tiltották. 1935-ben Zussman rabbi 122 pont­ban jegyezte le a Kazinczy utcai für­dő különlegességeit. Annak idején például minden vascsövet, amit fel­használtak, a gyár külön a mikve szá­mára készített el. A víz tisztítására nem kavicságyást, hanem kis üveg­darabokat használtak. A mikve éjjel­nappal felügyelet alatt állt; a gond­noknak nagy tudásúnak és istenfélő­nek kellett lennie, ismernie kellett az egész rendszer működését - írta Zussman rabbi. Az újjáépítést többnyire szatmári hászidok által összegyűjtött magán­adományokból finanszírozták. Az or­todox közösség a fürdőt három évvel ezelőtt kapta vissza, most egy részét helyezték újra használatba. Az új mik­ve másfél év alatt készült el; hogy a szigorú vallási előírásoknak megfelel­jen, a munkálatokat egy New York-i hászid vízszerelő irányította. Vasárnap repülőre ült, és csütörtökig Budapes­ten dolgozott, majd visszautazott a tengerentúlra; és ez így ment másfél évig - meséli Köves S/omó rabbi. Mielőtt üzembe helyezték volna a mikvét, annak minden egyes apró részletét több rabbi is ellenőrizte: a New York-i magyar származású szat­mári közösség rabbija, Friedman Jisz­ráél, Bécs egyik ortodox rabbija, a bu­dapesti születésű Schwarcz Ábrahám, a Magyar Autonóm Ortodox Hitköz­ség rabbija, WeisbergerMózes, valamint a Vasvári utcai zsinagóga két rabbija, Oberlander Bántch és Köves Slomó. Az új fürdő a legkorszerűbb elvárások szerint több fürdőszobával és jakuz­zival épült meg. A törvényi előírások mellett a rab­biknak ez utóbbi is nagyon fontos volt, hiszen biztosítani kell, hogy a mikve igazi fizikai és szellemi élményt nyújtson az ide látogatóknak - így magyarázza Oberlander Báruch rabbi, hogy a luxus és a tradíció hogyan fér meg egymás mellett. A fürdő vizének forrása a tetőn me­dencébe gyűjtött esővíz és az épület udvarán fúrt kút, amelynek vize kü­lön tisztítórendszeren is keresztülha­lad. Ahhoz, hogy a kút vizét használ­hassák, kóserré, azaz rituálisan tisz­tává kellett tenni. Ezt úgy érték el, hogy csaknem ezer liter vörösbort ön­töttek a kútba, és addig szivattyúztak, amíg a borral megszínezett „régi" vi­zet el nem távolították. A rabbitestü­let ezután minősítette kósernek, azaz tisztának a kutat. A rituális fürdő a vallásos zsidó élet­vitel egyik alapvető feltétele, a Biblia parancsa szerint például a havi ciklust befejező asszonyoknak itt kell telje­sen alámerülniük, és csak ezáltal vál­nak tisztává a házaséletre. A beme­rítkezés - amely a keresztényeknél is ismeretes - az újjászületést szim­bolizálja; az aktus több ezer éves ha­gyományra tekint vissza. Ennek a ha­gyománynak ad mostantól újra otthont a Kazinczy utcai mikve. •

Next

/
Thumbnails
Contents