Budapest, 2004. (27. évfolyam)

5. szám július - Vargha Mihály: Sárkányföld lenne?

B Ii N A p F. s T ^flfl^g I ú Í, Í n s 8 Sárkányföld lenne? Szöveg: VARGHA MIHÁLY Fotó: SEBESTYÉN LÁSZLÓ Szent György téri kérdések „...titkos hombár-és kincstár-kulcsaim, a földalatti járatok nyitói kezembe jussanak." (Weöres Sándor: Octopus, avagy Szent György és a Sárkány históriája) • Szent György tér a Várban - hol? Sokan talán pontosan nem is tudják, hisz' hosszú évtizedek óta nincs tér jellege, inkább kopár fennsík, amelyet csupán két messzi szélén, keleten és délen határolnak épületek, s északi fókuszában áll egy közel hatvan éve romos maradvány ház, a valamikori Honvéd Főparancsnokság, amit a tér felől molinóra hordott huszárképek takarnak. Az előbbiek pedig: keleten a Várszínház (ma Nemzeti Táncszínház), a mellette álló karmelita kolostorral (ma irodaház), egy köz szünet után déli irányban a Sándor-palota (ma a Magyar Köztársaság Elnöki palotája, hajdan miniszterelnökségi palota); délről a királyi palota múzeumi szárnya (jelenleg Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum - ez az intézmény rövidesen a Lágymányosi hídhoz tapadó nagy tömbbe, a Művészetek Palotájába költözik, annak a csepeli HÉV-felé eső végébe). Nyugatról ma a budai hegyek pazar látványa keretezi a teret, előtte zászlórudak sora, molinóképekkel takart kerítés, elválasztandó a föltúrt ásatásokat. A tér közepén óriási füves térség, jó része parkosítva - legújabban egy föld alá bújtatott presszóval tarkítva -, s néhol régi alapfalak maradványai. A hosszú leírás ellenére mégis azt kell mondanunk: a Szent György tér ma inkább űr, nagy, szabad térség, már a harmadik generáció nő föl azóta, hogy az én nemzedékem így ismerte meg. Csak éppen harminc-negyven éve még teljesen kaotikus állapotban, hiszen ide esett a palota építési területének bejárata, mindenféle tákolmányokkal. Sokáig a romos főparancsnokság-minisztérium együttesben tanyázott az építésvezetőség. Azóta az egykori Honvédelmi Minisztérium maradványait eltüntették, most szinte rendezett az űr. Léte egyébként érzékelhető a pesti oldalról is, ahogy a palota északkeleti sarkához biggyesztett díszes kerítés és a Sikló fölső fogadóépülete között valamennyire be lehet oda pillantani. Főleg késő délután a lemenő nap fénye biztosan másképp festené meg ezt a hézagot, ha a Szent György tér nyugati oldalán ismét épületek állnának. Persze csínján kell bánni a beépítéssel, jelképi erejénél kellene megfogni városunk e fontos pontját. Téralakítási, építészeti szempontból kiindulásként legelőször meg kell találni a szabad, zöld kertek és az ember burkolta felületek helyes arányát és kompozícióját úgy, hogy ez utóbbiban kijelölik azokat a kitüntetett helyeket, melyekre majd épület emelhető. A tér neve -A Szent György tér észak felől - korok és stílustalanságok