Budapest, 2004. (27. évfolyam)

5. szám július - Fabó Beáta: A budapesti vámházak hírmondói

BUDAPP. S T GFLFL^S "H.1II.S 6 • Budapesten 1950-ig vámot illetve fogyasztási adót kellett fizetni a fővárosba behozott meghatározott árucikkek után. Egy 1851. évi rendelet Pest-Budát zárt várossá nyilvánította, ami azt jelentette, hogy a város két -zárt és nyílt - területre oszlik. A zárt területet fogyasztásiadó-vonal határolta le a sűrűbben és ritkábban lakott területek találkozásánál. Ezen a vonalon - a régebbi keletű vámhelyeken - belépési pontokat nyitottak, ahol az államnak a fogyasztási adót, a városnak pedig a fogyasztásiadó-pótlékot kellett kifizetni. Az állam a bor és a hús behozatala után vetett ki adót. A város vámot és a fogyasztáshoz kapcsolódó pótlékdíjakat szedett. Kövezetvámot és vízvámot kellett fizetni a beérkező üres és megrakott szekerek, állatok és a Budára beérkező, felfelé vontatott vízi járművek után az utak fenntartására. A bor, a szesz, a sör, a hús és a tűzifa behozatala után pedig további pótlékdíjak befizetése volt kötelező. A pest-budai lakosok azonban vámmentességet élveztek. 1890-ben és 1899-ben az egész ország területére módosultak a vámokra és a fogyasztási adókra vonatkozó addigi rendelkezések, ezek azonban nem feltétlenül a város hasznát szolgálták. Hadd emeljek ki egy példát arra vonatkozóan, hogy a város hogyan tudta kijátszani a számára kedvezőtlenebb új rendelkezést. A törvény kikötötte, hogy a város a kövezetvámot - az addigi gyakorlattól eltérően - valóban csak az utak fenntartására hasznosíthatja. Ekkor a város kövezetvám helyett bevezette a városi vám fogalmát, és ezen a címen továbbra is fennmaradt az addigi jövedelemforrása. A vámvonalak helyét a beépítettségen túl a természeti adottságok (patak, árok, hegyek stb.) és a várost övező mesterséges határok (várfal, pestis ellen kiépített védőárok, vasúti töltés stb.) alakították ki. Ez utóbbira igen jó példa a pesti városárok, azaz „Liniengraben", melyet 1772-ben építettek ki a pestis elleni védekezés céljából a mai Orczy út-Rottenbiller utca vonalában, a termékeny belterületek és a homokos külterületek találkozásánál. A mintegy száz évig fennálló árok egyidejűleg a vámvonal szerepét is betöltötte. A vámszedő pontokat a kialakult főbb kivezető útvonalak jelölték ki, Pesten a váci, kerepesi, kőbányai, üllői és soroksári úton (vonalon), Budán pedig a szentendrei („a kaszárnya mellett vezető úton"), a bécsi („a Kerékhez címzett fogadónál"), a budakeszi (Laszlovszky), budaörsi és a promontori vonalon alakultak ki ellenőrző pontok. A korai időszakból jelenleg is álló legrégebbi vámépület a szép kis, egyemeletes, romantikus jellegű, bár erősen átalakított budai Laszlovszky vám (Retek utcai, budakeszi vám) a 19. század közepén épülhetett. A mai Já-Fehérvári út A budapesti vámházak hírmondói Szöveg: FABÓ BEÁTA Fotó: VÉKÁS MAGDOLNA Bécsi út Városcímer az ajtó fölött