Budapest, 2004. (27. évfolyam)

4. szám június - Tahi Tóth Ilona: Ahogy a műemlékes látja

BUDAPEST flmgfl I II N HI S 34 Partner könyvvizsgáló, adó- és jogi tanácsadó cégnek, közel ötszázmillió forintért. A villa belső értékeiből ekkorra már alig maradt valami. "Falán már koráb­ban sem volt sok, ezért nem lett a ház műemlék. Kívül azonban megmaradt néhány Szandház- és Lack-féle épü­letdísz: még látható volt Edeskuty La­jos cirkalmas monogramja az oldalsó homlokzaton, megvoltak a terasz kő­korlátjának baluszteres elemei mohá­val benőve, és az Andrássy úti egyen­vaskerítés virágmintáit sem ette meg még teljesen a rozsda. BerndRöd/, az új tulajdonos a villá­hoz egy teljesen új, modern szárnyat kívánt hozzákapcsolni az udvar felé, amitől kicsit megijedtek a hivatalok. Mérlegelniük kellett ugyanakkor, hogy a régi épület így kaphatja vissza ere­deti formáját, s az Andrássy útról csak ez látszik majd. A tervek egyébként Hofmann Hans német mérnök elkép­zeléseit tükrözik, a Szél és Urbanek Építésziroda ezek nyomán készítette el a rajzokat. A kivitelezést szintén egy német cég, a Züblin Kft. végez­te. A felújítás 2002-ben kezdődött, s a Rödl cég 2003 októberében már be is költözhetett a még nem teljesen kész villába. Ha Wekerle ma körbenézne oda­benn, valószínűleg nem nagyon talál­ná a helyét a fehér falú, modern iro­dákban. Talán csak az emeletre vivő lépcső volna ismerős. Néhány főfal s ez maradt csak az eredetiből - ehhez is a beruházó ragaszkodott, a kivitele­ző elbontotta volna. A nyílászárókat minta alapján újragyártatták. Az oldal­só bejárati ajtót a sittkonténerből ho­zatta vissza a tulajdonos, így az erede­ti még. Fent visszabontották a man­zárdtetőt, csak a kicsi bellevue eme­let maradt s a hozzá kapcsolódó tető. A padlástérben kialakított irodák né­melyike a manzárdablakok helyett visszaállíttatott, kerek szellőzőabla­kocskákon kap fényt, ami bizony ke­vés. De ez volt a műemléki előírás, és a tulajdonos fontosnak tartotta az Andrássy út építészeti tradícióit. Megnyilvánult ez a hagyománytisz­telet a modern szárny igényes hozzá­illesztésében is. A különálló épület színeiben, anyagaiban és méreteiben alkalmazkodik a főépülethez, például folytatja annak falsíkját, nem emel­kedik a párkánymagassága fölé, és nem használja ki a beépíthetőséget. Egy üvegátriumon lehet ide átsétál­ni. Mintha egy modern pálmaházban járnánk. A csupa fény és üveg össze­kötőtér izgalmas kontrasztban áll a régi villával, a 21. a 19. századdal. Az új és a régi találkozását ez esetben a műemlékvédelmi felügyelő is minta­szerűnek tartotta. Kényszerű kompro­misszum ez a jelen Andrássy útján. • Ahogy a műemlékes látja TAHI TÓTH ILONA • Andrássy út. Palotabérházak, városi villák, az Opera, a Képzőművészeti Egyetem, a régi Zeneakadémia, a Divatcsarnok és az egykor volt híres kávéházak sora. Városépítészeti bravúr, a magyar historizmus építészeté­nek emlékhelye, a világörökség cím elnyerése után fokozott nemzetközi érdeklődésre számíthat. A privatizációt követően több Andrássy úti palota gazdát cserélt, az ál­lami tulajdonú cégek eladásával, átalakulásával többnyire külföldi tulaj­donba került. Az önkormányzati lakások értékesítése nyomán társasházak alakultak, mindenki számára ismert előnytelen feltételekkel, miközben az épületek fenntartását, gondozását biztosító értékes, pénztermelő terü­letek továbbra is kerületi vagy fővárosi tulajdonban maradtak. Amit ma látunk: maga a kétarcúság. Néhány palota szinte kifogástala­nul, többnyire 21. századi technikával felszerelve és felújítva, mellettük lepusztult épületek sora. Sokat tudhatunk egy Andrássy úti palotáról, de mégsem eleget ahhoz, hogy teljes magabiztossággal lássuk előre a feladatot. Az átalakítások min­den esetben változtatással járnak, a gazdaságos üzemeltetés szempontjait ugyanúgy figyelembe kell venni, mint a védett épület adottságaiból adódó korlátozásokat. Igazi tervezői bravúrnak számít a jól megoldott gépészet, az életünket behálózó informatika telepítése ott, ahol eredeti faburkola­tok, aranyozott stukkók, műmárvány és díszítőfestés borítják nemcsak a reprezentatív első emeleti teremsort, de sokszor a kapualjat és a lépcső­házat is. Befektetői nagyvonalúság, tervezői alázat, a hagyományos építőmester­ségek ismerete és tisztelete, több, kivitelezésre szánható idő és rugalmas hatósági közreműködés. Különben elvész az az érték, amit menteni közös felelősség. Édeskuty Lajos névbetűi a homlokzaton

Next

/
Thumbnails
Contents