Budapest, 2004. (27. évfolyam)
3. szám május - J. J.: A kincstár a föld alatt maradt
B U D A P F. S T FLMAFL M Á I II S 26 A kincstár a föld alatt maradt • A budai zsidóság Nagy Lajos uralkodása idején - 1365-től - telepedhetett meg Budán, a Várnegyed északi részén, a mai Táncsics Mihály utcában vásárolva s építve meg legitim otthonait. Korábban a déli részen, a Fehérvári kapunál laktak, de ezt a helyet királyi parancsra el kellett hagyniuk. A zsidónegyed virágkorát Zsigmond és Mátyás király idején élte. Mátyás alapította meg a zsidó prefektus hivatalát is, ami az egész magyarországi zsidóság vezetőjének főúri rangot biztosított. Az első zsidó prefektusnak, Mendel Jakabnak a palotája és maga a prefektúra a mai Táncsics Mihály utca 26. szám alatti épületének a helyén állott. Ezt a házat Mendel - az emelet magasságában - egy híddal kötötte össze az utca túloldalán levő épületegyüttessel, ami szintén a prefektus tulajdonába került. Itt, a Táncsics Mihály utca 21-23. számú telken építették fel a hitközség európai rítusú nagyzsinagógáját 1461-ben, késő gótikus stílusban. A prefektúra otthona, maga az intézmény az 1365-től 1686-ig egzisztáló budai zsidó gettóban - negyedben - központi szerepet játszott, a török uralom alatt földszinti nagyterme a szír zsidó közösség imaházául szolgált. Jelenleg is ezt a kort bemutató emlékház működik a Budapesti Történeti Múzeum kiállítóhelyeként itt, az épület földszintjén. Buda 1686-os visszafoglalásakor az épület súlyosan megrongálódott, barokk stílusban állították helyre, átalakították. A második világháborúban újra erősen sérült épületet az előzetes kutatások nyomán T. Papp Melinda építész tervei alapján állították később helyre. Ekkor rekonstruálták az egykori zsinagóga terének középkori formáját. A kapualj melletti boltozott helyiségben kőtárat alakítottak ki, és a homlokzaton bemutatásra kerültek a középkori maradványok: a kváderes festésű, konzolok alatti földszinti homlokzatrészlet. Restaurálták az imaterem feltárt figurális falfestéseit és héber feliratait. Udvarán rekonstruáltak egy középkori boltozatrészietet, amelynek eredeti darabjai az utca túloldalán feltárt zsinagógából származnak. Ez a „túloldali" építmény, az egyik legjelesebb a maga műfajában s Európában, a 21-23. számú ingatlan udvarán, annak Bástyasétány felőli oldalán jó háromszáz esztendőn át rejtve maradt a tudomány és a kultúrhistória számára. (Kontinensünkön - Spanyolországot nem számítva - mindösszesen nyolc középkori zsinagógát ismerünk, fele Magyarországon van.) 1964-ben, a lakóház helyreállítása során véletlenül találták meg a késő gótikus Az udvaron félbemaradt az ásatás csarnok egyik gazdag tagozású pillérkötegét. Ezután Zolnay László vezetésevei megkezdődött a régészeti ásatás, amelynek során feltárult egy 26x 11 méteres, középen háromoszlopos, négy-négy boltmezővel lefedett kéthajós csarnok. A régészeti munkálatok azonban félbeszakadtak, mert a zsinagóga helyreállítására nem volt pénz. A kutatóárkokat visszatemették, s európai hírű középkori kincsünkre újra homály borult. Ki tudja, hoz-e még s mikor hoz fordulatot újra az idő a sorsában? Olyan idegenforgalmi-régészeti értékkel gyarapítva nem csak Buda városát, amelynek csodájára járna a világ. • (J. J.)