Budapest, 2004. (27. évfolyam)

3. szám május - Csordás Lajos: Vendégoldal - Egy romantikus vár a Bakonyban

27 M Á I I! S AFLFLFLFF B

LI D A P E S T CSORDÁS LAJOS Vendégoldal o Egy romantikus vár a Bakonyban A várfalak belső síkján például felfedezhetők még a leszakadt födémek és a lépcsők a nyomai, így a szintek hitelesen helyreállíthatók. Megvannak, rekonstruálhatók az ablak- és ajtónyílások is. Zárt, fedett terek hozhatók létre odabenn, például múzeumi célra. A vár eredeti és különleges látványossága lesz a felső falszorostól a különálló toronyhoz vezető új fahíd. Az alsóvárban a rekonstruálható barokk konyhát a tervek szerint egy kávézó egészíti majd ki, ahonnan csodás kilátás nyílik a Bakonyra. Eddig az állagvédelemmel és néhány fal felmagasításával készültek el. A várba felvezető utat is visszamélyítették 17. századi szintjére. Az újjáépített falszakaszok felrakása középkori technikával készült - nem használtak cementet, és az állvány tartógerendáit is ugyanúgy beleépítették a falba, mint a régiek. A közeli dudari bányából szállították hozzá a követ. Helyreállították továbbá az alsó várkaput. Mellette idén új fogadóépületet emelnek maradvány pénzből. Itt tartanak most. A nagyobb munkákra pedig pályázatokon próbál pénzt nyerni a Kincstári Vagyoni Igazgatóság. A belépőjegyekből bizony igencsak sokára jönne össze a befejezéshez hiányzó négyszázmillió. • ményben. A helyreállítás turisztikai hasznosítás céljából a Széchenyi terv támogatásával gyorsult fel 2001-ben. Más várakéval: Füzérrel, Szigligettel, Csókakővel együtt. Külön program indult akkoriban a még megmenthető váraink három-négy éven belüli rekonstrukciójára. Elkészültek a tervek, s mára bejeződött a helyreállítás első üteme, de épp azok a munkafázisok maradtak megvalósítatlanok további támogatás híján, amelyek a hasznosításhoz kellenének. És ez nemcsak ezzel a várral alakult így. Egy, a 18. századból származó metszeten barokk kastélyként mutatkozik a cseszneki, a felsőváron ároktetővel. Valószínűleg ebben az állapotában pusztította el az 1810-es földrengés, majd néhány év múlva tovább rontotta falait egy tűzvész. Azóta nem építették újjá. Az utóbbi kétszáz évben festői romként koronázta a tájat, s ezen a külső látványon a mostani, P. Samu Viktória tervezte helyreállítás sem kívánt sokat változtatni. A festői sziluettet megtartandó értéknek tekintette. Sok mindent visszaépítenének persze, ami kívülről nem látható. • Csesznek valamikor a tatárjárás után épült a Bakony sziklaormán Cseszneki Jakab uraságnak. Később a Csákoké, majd azok kegyvesztése után a királyé, végül 1392-ben a Garayaké lett. Ok építették ki mai méretében 1424-re. Címerük egykor a várkapu szemöldökkövét díszítette, ez a faragott dísz ma a Nemzeti Múzeumban látható. Az erősség a török időkben a magyar végvárrendszer részévé vált, kapitányait a király nevezte ki: tizenöt lovas és ötven gyalogos alkotta az őrséget. Ellátásukról kezdetben 21 falu gondoskodott, de a 17. század végére majd kétharmaduk elpusztult. A század közepén gazdát is cserélt a vár: az Esterházyak vették meg, akik ezután háromszáz évig a tulajdonosai maradtak. Utoljára a Rákóczi-szabadságharcban játszott szerepet a történelemben, amikor egy ideig élelmiszer-és hadianyagraktárnak használták a kurucok, s néhány osztrák tisztet is fogva tartottak itt. Ma állami tulajdon, kezelője a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, üzemeltetője Nagy Ferenc helyi „várkapitány". Az 1990-es évektől kezdődően életveszély-elhárítási, balesetvédelmi és állagvédelmi munkák folytak az épít-