Budapest, 2004. (27. évfolyam)

2. szám április - Beney Zsuzsa: Tél Budán - Felvidéki András: Eklektika (kép)

r Tél Budán BENEY ZSUZSA (Tíz haiku) A hó már az ajtófélfáig ér. Betemeti életünk és halálunk lábnyomait. Éjszakai szélben a porhó alig hallható zizegő redői. Selyemcsend. Két ablak közt tulipán. Odakint hó. Ne hidd el, hogy virág. Csak képzelődsz. Csonttollú tél. Fagyott madártetem. Múlt szerelem sivataga. Homokhó. A vaskerítés rácsán puha hó ül. Két hidegből össszefagyott világ és túlvilág. Villanások az égen és havon. Csillagok vagy mécsesek temetőben? Téli este. Jégbefagyott világunk. Az év köre bezárta önmagát. Kopár fák ágán bagoly. Hideg ég. Vagy a fekete éjben elmerült tél? Léleksötét. Gyufaláng sercen a sötét szobában. Elég fény-e ahhoz, hogy beragyogja a végtelent? A föld moccan, tavasz-illat a szélben. De többé nem olvad le róla a fehér gyász. leknek, a kedélynek olyan kegyelmi helyeken szemlélőn, magába szálltán időznie, mint amilyen a Szent Annaplébániatemplom is, a Dunára-tárulkozó Batthyány téren. Részlet a Hazám a városban, a Ruáa-Duna-Pest és a Tér-terápia című ciklusból.