Budapest, 2004. (27. évfolyam)

2. szám április - Dobai Péter: Batthyány tér (Buda, Víziváros)

B UDAP F. S T gflflflff Á P R 1 [. I S 24 Batthyány tér (Buda, Víziváros) DOBAI PÉTER „ Budapestről azt írják, hogy gyönyörű, ifjú hajadon..." (Krúdy Gyula) „Budapest az az egyetlen építmény ebben az országban, amelyikből még lehet valami, s amire lehet emeleteket rakni." (Ady Endre) "t Az első magyar miniszterelnökről, a vértanúhalált halt gróf Batthyány Lajosról elnevezett vízivárosi tér tágas teraszként nyílik a Dunára. A Batthyány teret a Víziváros Istenhez-hívóan méltóságos, a késő jezsuita, barokk parancsoló energiáját magába sűrítő és azt a térre felszabadítóan kisugárzó Szent Anna r. k. plébániatemplom uralja. Mesterei: Eberhard Antal, Hámon Kristóf, Nepauer Máté, Hámon Mihály, Hikisch Kristóf, ők építették 1740-től 1762-ig felszentelésre készre a templomot. Loretói kápolnájának világhírű kovácsoltvas rácsát Püge Ignác alsó-vízivárosi kovácsmester alkotta. Kupoláját, falait, fülkéit: Kontuly Béla, Molnár C. Pál freskói, Vogl Gergely váci és Franz Wagenschön bécsi festők képei díszítik. A második világháborúban, Budapest ostromakor, egy orosz mesterpilóta, miután szétgéppuskázott egy, a villamossínekre tolt, lőszerrel teli német vagonsort, diadalmámorában alacsonyan körözni kezdett a templom és a tér felett, majd szárnyélre állítva gépét, átrepült a két torony között... A virtuóz pilótának sikerült átrepülnie a két torony között, de azután belezuhant gépével a templom hossztengelyében fekvő, ovális alaprajzú középrészét fedő, kolostorboltozat-szerű kupolába. A kiégett vadászbombázó és benne a halott pilóta még sokáig ott volt látható, beékelődve az összezúzott kupolába... A Szent Anna r.k. plébániatemplomhoz eredetileg egy, a Dunára néző, egyházi iskolaépület is tartozott (Fiedler Henrik Ferenc alkotása 1724-ből). Ennek helyén ma az Angelika eszpresszó működik... Falán helyezték el Faludi Ferenc költő emléktábláját, domborművű arcképével. A térnek a Fő utcára néző vonalában áll Budapest VI. vásárcsarnoka, amelyet Czigler Győző műegyetemi tanár épített 1902-ben, s mint Buda első vásárcsarnokát nyitották meg. A szovjet nehéztüzérség úgyszólván szétlőtte a vízivárosi vásárcsarnokot, de végtére is, akkor háború volt... Amikor újjáépítették, ahelyett, hogy rekonstruálták volna Czigler pompás csarnokát, 1975-ben teljesen átépítették, és az egykori hatalmas, vasszerkezetes csarnoktérben az akkori Budapest legnagyobb, szuper-konzum ABC-áruházát építették meg, mozgólépcsőkkel, zsúfolt, üveges vitrinekké alakítva át az egykori szabad standokat... A Batthyány tér kétségtelenül legrútabb, a tér egész látványát, ezt a csodálatos, Duna-parti „vedutát" megzavaró, a tér szemléléséből hitvány anyagával azonnal kizökkentő „épülete" a metróállomás. A Batthyány tér északi oldalát az Erzsébet-apácák temploma, kolostora és kórháza, a Fő utcára nyíló épületegyüttesének szárnya zárja le. A kolostor jelenleg szociális otthon. A két épületszárny között állították fel Kölcsey Ferenc szobrát. 1703-ban Dumont Panny Miklós mérnökkari ezredes a ferencesek részére építtetett itt kolostort, ennek helyén áll a volt kórházépület. Fő homlokzata a Batthyány térre néz, mintegy mértanilag lezárva a teret, kiugró oldalszárnnyal. Tallherr József terve és munkája, 1763— 1777. A Batthyány tér Fő utcai frontján, a 3. szám alatt, Hickisch Kristóf templomépítő mester számára (1794-95) copf stílusban épített műemlék ház áll. Homlokzatát jón lizénák tagolják, és a földszint fölött húzódó párkányon a négy évszak domborműves ábrázolása kelt figyelmet. A 4. számú ház rokokó homlokzatának ablakkötényeit és a lizénákat rokokó stukkók díszítik. Egyik udvara jón falpillérekkel tagolt, másik udvara árkádos. Ez volt a Fehér Kereszt fogadó, amelyben színielőadásokat, bálokat, farsangi mulatságokat tartottak a budaiak. Két alkalommal az utazásai tekintetében oly igénytelen „kalapos király", II. József császár is vendége volt e fogadónak, minthogy nem óhajtott a királyi palotában megszállni. A szájhagyomány szerint a legendás Casanova is szállóvendége volt a Fehér Kereszt fogadónak. A Batthyány tér korábbi neve Felső-Vásártér volt: forgalmas hajókikötő, árurakodó és napi piacok helye. A szárazföldi és a vízi utak katonai ellenőrzésének kiváló pontja lévén, hadi fontosságát már a rómaiak felismerték: útőrző castrumot építettek e térre. A török hódoltság idején dzsámi és mecset állott a keresztény szentélyek helyén. Az Arany Hajó nevű fogadóból a törökök karavánszerájt alakítottak ki. A tér későbbi neve Bomba-tér lett, tekintettel a készenlétben tartott ágyúk és lövedékek őrzésére emelt, oszlopos, zord tömbökben épített katonai őrházakra. A mai Batthyány tér a budai, a vízivárosi hajósok, vízimolnárok, kofák, katonák, mesteremberek, szerzetesek és apácák, a fogadókban éjszakákat áttáncoló leányzók, világutazók immár mindörökre letűnt, alámerült helye volt a százados időkben. Most, a XX. század múltán, jól esik megállni a Szent Anna-templom faragott kapuja előtt, fölnézni az ég felé nyúló kettős toronyra, mielőtt belépne az ember a főhajóba, megcsodálni régi freskókat, festményeket, jó elmélyedni a regulákban, a múltak táguló jeleiben, jó egy időre kilépni a lehangoló, újgazdag shopping centerek és a tehetetlen együttérzésre kényszerítő, egyre szaporodó számú, fiatal és idős korú, magukat kapualjakban meghúzó hajléktalanok poláris ellentétet rejtő - sőt azt már kénytelenül meg is mutató - „e világiságából". Lenni távol-máshol, lenni messzemáskor! Nagyon is javára, üdvére válik a lé-