Budapest, 1988. (26. évfolyam)

2. szám február - Nyíri Éva: A vigalmi titkár és a bálanya

A Fővárosi Vízműveknek ma az 525 négyzetkilométer több mint kétmillió fővárosi lakosának, mintegy 140 ezer környékbélinek, az itt működő intézményeknek és az iparnak kell az igényeket kielégítő mennyiségben, kifogástalan minőségű ivóvizet szolgáltatnia. A főváros ellátásához szükséges vizet a Vízművek északi, középső, déli és keleti területein létesített termelőtelepek biztosítják. Budapest fekvése a víznyerés szempontjából kedvező. A nagy vízhozamú Duna a város területét 28 kilométer hosszúságban szeli át. Tőle északra a 33 kilométer hosszú Szentendreisziget, délre pedig az 56 kilométer hoszszú Csepel-sziget alapvető bázisa a parti szűrésű víz beszerzésének akna- és csáposkutak segítségével. A Szentendreiszigeten létesült vízműkutakból származó víz minősége — a kedvező talaj szemszerkezet miatt — kifogástalan. Ez azt jelenti, hogy nem kell a kutak által kinyert vizet külön tisztítóberendezésen átengedni, mivel az a KÖJÁL szabályainak megfelelő alkalmazása mellett közvetlenül a hálózatba táplálható. Az északi víznyerő területhez tartoznak a Duna bal partján létesített kutak és a csúcsvízműként működő Nagy Felszíni Vízmű is. Ez utóbbira különösen akkor van szükség, ha a Duna alacsony vízállása miatt a kutak vízhozama jelentősen lecsökken. Ekkor közvetlenül a Dunából szivattyúzzák fel a vizet és egy korszerű tisztítóberendezés alkalmazása után juttatják a jó minőségű ivóvizet a hálózatba. Az úgynevezett középső víznyerő terület kapacitása az előzőhöz képest elenyésző. A Margitszigeten működő kutakból és a budai oldalon lévő kutakból nyert víz minősége viszont kitűnő. A déli víznyerő terület a Csepel-sziget, melynek történelme jóval későbbről íródik az előbbiekétől. Nagy fontosságú célja viszont az, hogy Nagy-Budapest ivóvízellátása kétoldali betáplálással még jobban megalapozott legyen. A Csepel-sziget vízvezető rétegszerkezete lényegesen eltér a korábban említettektől. A kitermelhető víz jelentős részét csak kezelés után lehet ivóvízként hasznosítani, annak vas- és mangántartalma miatt. Az erre a célra saját kivitelezésben Ráckevén felépült, napi 100 ezer köbméter kapacitású ózonizálóműben, ózonnal dúsított levegőt kevernek a vízbe, majd a kicsapódott oxidokat homok gyorsszűrőkön vezetik át, és így nyernek tiszta vizet. A fogyasztási csúcsok kiegyenlítésére, az egyenletes vízellátás biztosítására a Fővárosi Vízműveknek jelenleg közel 340 ezer köbméter tározótér áll rendelkezésére. Ez az átlagos vízfogyasztás 28 százalékának felel meg, és a legutóbb üzembe helyezett Gellért-hegyi medencék kétszer 40 ezer köbméterével együtt majdnem eléri a kívánatosnak tartott 30 százalékot. További medencék építése jelenleg is folyik, és az új városrészek kialakítása újabb víztornyok létesítését is szükségessé tette. Az előzőekben említett nagyszámú és nagy mértékű létesítmény, berendezés, nemkülönben a kiterjedt csőhálózat állandó karbantartása, időnként felújítást igényel. A Fővárosi Vízművek ma évi 400 millió forint körüli összeget fordít ezekre a tevékenységekre. Hasonló összeget biztosít fenntartási tevékenységeire. A Budapest területén lévő gépházakból a diszpécserközpontba érkezik minden mérési adat és üzemzavarjel. Ezeket számítógép dolgozza fel napra, sőt, órára készen és irányítja a feladatokat. Itt dolgozzák fel a lakosság vízellátásával kapcsolatos bejelentéseket, a panaszok okát kivizsgálják, és gondoskodnak a zavartalan vízszolgáltatás helyreállításáról. Az új Üzemviteli Központban helyezték el a budapesti közművek közös fogyasztói irodáját, ahol a lakosság minden rendű és rangú fogyasztói bejelentését — együtt és egy helyen — intézik. Címe: Budapest, XIII., Váci út 23-27. Aki a fővárosban építkezni akar (családi és társasház, lakásleválasztás, tetőtérbeépítés, korszerűsítés, stb.) az itt, egy helyen kaphat részletes adatokkal alátámasztott felvilágosítást, és megkaphatja a közművesítés engedélyezéséhez szükséges nyomtatványokat. Nem kell tehát a főváros különféle helyein található közüzemeket felkeresni, ezzel jelentős idő takarítható meg. Az iroda szolgáltatásait az alábbi vállalatok látják el: Budapesti Elektromos Művek Telefon: 296-038 Fővárosi Csatornázási Művek Telefon: 296-037 Fővárosi Gázművek Telefon: 296-093 Fővárosi Vízművek Telefon: 296-099 Az ügyfélfogadás rendje: Hétfő 8-19 óráig Kedd nincs Szerda 8-18 óráig Csütörtök 8-12 óráig Péntek 8-12 óráig A Fővárosi Vízművek nagy gondot fordít dolgozóinak szociális ellátására. A székház mellett kapott helyet az ezerszemélyes új munkásszálló, ahol a saját dolgozók mellett kulturált helyet kapnak a BKV, a Kertészeti Vállalat, valamint a Csatornázási Művek dolgozói is. A Vízmű nyugdíjasai 1984-ben vehették birtokukba az ellátással együtt üzemeltetett, 14 lakrészből álló nyugdíjasházat. A fiatal, pályakezdő szakemberek részére az elmúlt évben 24 lakásos garzonházat adtak át, melyben öt évig lakhatnak, és utána — a következő előtakarékossággal — a vállalat végleges lakásmegoldást biztosít számukra. Például Csepelen 200 lakásos lakótelepet építettek a vállalat dolgozóinak. Ezenkívül a vízmű dolgozói szolgálati lakásokat is igénybe vehetnek. A vállalat három üdülőjében viszont szabadságukat tölthetik kellemesen a dolgozók. A Fővárosi Vízművek figyelmet fordít dolgozói egészséges életmódjához szükséges feltételek megteremtésére. Erre kitűnő alkalmat adnak a sportlétesítmények és a vállalati sportkörök. Ebben példát mutat Cséry Pál igazgató is, aki 53 évesen rendszeresen sportol. Szüksége is van rá, mivel a megfelelő minőségű szellemi munkához hasonló fizikai állapotra van szükség, különösen ha a napi teendőkhöz számos társadalmi funkció is társul. Cséry Pál többek között tagja a XIII. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottságának, elnöke a Magyar Kereskedelmi Kamara vízgazdálkodási tagozatának, valamint a HVDSZ igazgatók érdekképviseleti tanácsának, és tagja a Fővárosi Tanács műszaki-kommunális bizottságának. Munkahelyén gazdája több száz millió forint értéknek, felelőse a főváros teljes körű vízellátásának. (x) 44